Vilypuszta, 1912. február 2. – 1997.

Nyelvész, művelődéstörténész. A sárospataki ref. kollégiumban tanult, a debreceni egyetemen m.-latin szakon végzett. Doktori értekezése Martialis a magyar irodalomban (Debrecen, 1935). 1936-tól Nyíregyházán, Sopronban, Érsekújvárott tanár. Megszervezte a mátyusföldi népnyelvi és népköltészeti gyűjtést. A 2. vh. után Sárospatakon kollégiumi tanár, ekkor kezdte Comenius-kutatásait. 1952-től az egri pedagógiai főiskolán a m. nyelvészeti tanszék vezetője. 1982-ben vonult nyugalomba. Mátyusföldi gyermekjátékok (1953) c. népköltési gyűjteményét nemzetiség- és csoportcsúfoló szövegei miatt bezúzták.

Fő művei: Nyelvművelés a magyar nyelv középiskolai tanításában, Érsekújvár, 1940; Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma, 1, Sárospatak, 1947; Tokajhegyalja és bortermelése néprajzi, hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma, uo., 1957; A magyar Komensky-irodalom, 1952; A magyar Comenius (Komensky)-irodalom, Sárospatak, 1957 [kiegészítések az EgriPed FőiskÉvk-ben, 1959, 1961, 1963, 1972].

Róla szóló irodalom: Balázs János: B. J. köszöntése 70. születésnapján, MNy 1983.