Bod Péter
Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 3.
Egyházi és irodalomtörténeti író. Szegény székely köznemesi családból származott. A nagyenyedi kollégiumban tanult, 1729-től tanító volt Nagybányán. 1732-től folytatta tanulmányait Nagyenyeden. 1736-tól a kollégium könyvtárának őre, 1739-től a leideni egyetemen teológiát és keleti nyelveket tanult. Hazatérése után 1743-tól gr. Bethlen Kata udvari papja Hévizen, 1744-ben református pappá szentelték. 1746-tól egyúttal a hévizi egyházközség papja. 1749-től haláláig magyarigeni lelkész. A haladó erdélyi művelődés egyik legkiválóbb képviselője, a magyar felvilágosodás előfutára. 485 írót tartalmazó első magyar nyelvű életrajzgyűjteménye ma is értékes segédkönyv, sok esetben kútfő. Fontosak egyháztörténeti munkái is. Öntudatosan foglalt állást a magyar nyelv használata mellett. Hangoztatta magyar tudós társaság felállításának szükségességét. Igen széles körű munkásságot fejtett ki, írt anekdotagyűjteményt, emlékiratokat, sajtó alá rendezett kéziratos munkákat. Az ő emlékére, róla nevezte el Toldy Ferenc a Bod-kódexet.
Fő művei: A szent bibliának históriája (Szeben, 1748); Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotának históriája (Basilea, 1760); Szent Hilárius, vagy szívetvidámító… dolgok (Szeben, 1760); Magyar Athenás (Írói életrajzgyűjtemény. Nagyszeben, 1766); Smirnai szent Polikarpius… erdélyi püspököknek históriájok (Nagyenyed, 1766); Historia universitorum in Transilvania (Lugduni Batavorum, 1776); Historia Hungarorum ecclesiastica (I-III. Lugduni Batavorum, 1888-90); B. P. önéletírása (Erdélyi ritkaságok, IV. Kolozsvár, 1940).
Róla szóló irodalom: Mikó Imre: B. P. élete és munkái (Pest, 1864.); Sámuel Aladár: B. P. élete és művei (Budapest, 1899); Révész Imre: B. P. mint történetíró (Kolozsvár, 1916); Durzsa László: B. P. (A Könyvtáros, 1957. 7. sz.). Iványi Ferenc: A virrasztó (r., I-II., Budapest, 1942).
Szótára: Pápai Páriz Ferenc. Dictionarium Manuale Latino-Ungaricum et Ungarico-Latinum. 3. kiad. (Bod Péter átdolgozásában.) Francisci Pariz Papai Dictionarium manuale Latino-Ungaricum et Ungarico-Latino-Germanicum. I. rész: Dictionarium Latino-Hungaricum. II. rész: Dictionarium Hungarico-Latinum… ninv ptimum solertiâ Typographi addita est Lingva Germanica. Nagyszeben, 1767.