Felsőkésmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. január 10.

Jogász, nyelvtudós, szótáríró, az MTA tagja (levelező: 1838, rendes: 1841). Isk. tanulmányait 1814-1823 között Sárospatakon végezte, 1829-ben ügyvédi oklevelet szerzett és hivatali pályáját a váltótörvényszéknél kezdte el. 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumában tanácsos, de a kormányt nem követte Debrecenbe. A szabadságharc leverése után bírói pályára lépett, és 1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszékének bírája lett. Több jogi munkája és legkülönfélébb időszerű kérdésekkel foglalkozó írása jelent meg, költeményeket és elbeszéléseket is publikált, legjelentősebb azonban nyelvtudományi munkássága. 1838-ban az Athenaeumban megjelent értekezésében ő fogalmazta meg elsőként a magyar szórendnek azt a legfontosabb szabályát, hogy a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül (Fogarasi-törvény). A verstan fejlődése szempontjából maradandó értékűek a choriambusnak a magyar ritmusban játszott szerepére vonatkozó megállapításai is. Tévesen hitt azonban a magyar és mongol nyelv rokonságában. 1845-től Czuczor Gergellyel együtt, majd annak halála (1866) után egyedül szerkeszti a magyar nyelv hatkötetes szótárának anyaggyűjtését, amely a szavak értelmezését illetően még ma is értéket képvisel. Egyéb nyelvészeti munkái, különösen nyelvfilozófiai, nyelv- és szótörténeti megállapításai már a maguk korában is elavultak voltak. Zeneszerzéssel is foglalkozott, több dala és kórusműve ismeretes. Folklorisztikai munkássága úttörő jelentőségű. 1847-ben (Tranyik Jánossal együtt) két füzetnyi népdalt adott ki.

Fő művei: Egyetlen mód a magyar játékszín célirányos megalapítására (Pest, 1834); A magyar nyelv metaphysicája (Pest, 1834); Magyarhoni magános törvénytudomány elemei (Pest, 1839); A magyar nyelv szelleme (Pest, 1843); A magyar igeidőkről (Pest, 1858); Hangsúly a magyar nyelvben (Pest, 1860-61)

Róla szóló irodalom: Tóth Lőrinc: F. J. r. tag emlékezete (MTA Ért. a Társadadalomtud. köréből, V. Budapest, 1879); Szarvas Gábor: A magyar nyelv szótára (Budapest, 1880).

Szótárai:
A magyar nyelv szótára (Pest, 1862-1874)
Magyar és német zsebszótár. 2 rész. – Pest, 1836-38.
Magyar és német segédszótár, 2 rész. – Pest, 1845.
Diákmagyar müszókönyv a magyarhoni törvény- és országtudománybul. Pest, 1833. 2. kiad. Pest, 1835. 3. kiad.
Jogtani müszókönyv. Pest, 1842.
Kereskedői szótár magyar és német nyelven. Egy toldalékkal a legnevezetesebb pénzfajokrul. – Pest, 1843.