Veszprém, 1853. január 1. – Budapest, 1919. november 22.

Nyelvtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1879, rendes: 1893). Budapesten, majd Lipcsében, Berlinben és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-ben Budapesten egyetemi magántanár, 1878-tól helyettes tanár, 1885-től a magyar nyelvtudomány tanára. 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Balassa Józseffel német-magyar szótárt szerkeszt. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel, emellett mint tudós is maradandó értékeket alkotott. Munkássága szinte a nyelvtudomány egészére kiterjedt. Jelentősek a magyar határozókról, kötőszókról, jelzőkről írt tanulmányai. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdéseivel. 1903-ban a közoktatásügyi miniszter megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet elfogadott.

Fő művei: Antibarbarus (Budapest, 1879); A magyar kötőszók (I-III., Budapest, 1881-83); A magyar határozók (I-II., Budapest, 1888-92); A magyar nyelv (Budapest, 1889; németül: Die ungarische Sprache, Strassburg, 1907); Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon (Budapest, 1895); A magyar szórend (Budapest, 1903); Iskolai helyesírás (Budapest, 1903); A jelzők mondattana (Budapest, 1914).

Róla szóló irodalom: Balassa József: A Toll (1929); S. Zs. helye a magyar nyelvtudomány történetében (Budapest, 1949); Bárczi Géza: S. Zs. (Magyar Nyelvőr, 1953); Zsirai Miklós: S. Zs. (Az MTA Nyelv és Irodalomtud. Oszt. Közl. V., 1954); Klemm Antal: S. Zs. mondattani munkásságának értékelése és hatása (Budapest, 1954); Nagy J. Béla: S. Zs. nyelvművelő munkássága (Budapest, 1954); Tompa József: S. Zs. mint tankönyvíró (Budapest, 1954); Prohászka János: Egy tragikus sorsú nyelvtudós emlékezete (Magyar Nemzet, 1963. 74. sz.).

Szótárai:
Helyesírási szótár – Budapest, 1906.
Magyar Nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. I-III. köt. (Szarvas Gáborral) – Budapest, 1890-93;
Latin szókönyv etymologikus csoportokban (Balassa Józseffel együtt) – Budapest, 1874;
Német és magyar szótár. I. Német-magyar rész. Budapest, 1899. – II. Magyar-német rész. Budapest, 1902;
Német és magyar iskolai szótár (Balassa Józseffel együtt). I. Német-magyar rész. Budapest, 1900. – II. Magyar-német rész, Budapest, 1902;
Középiskolai műszótár. Az Országos középiskolai tanáregyesület megbízásából számos szakember közreműködésével szerkesztette – Budapest, 1906;
Német és magyar szólások. Kiegészítésül a német-magyar szótárakhoz – Budapest, 1896;
Magyarító szótár a fölösleges idegen szók kerülésére. (Kalmár Elekkel) Tervezet. – Budapest, 1899;
Antibarbarus. Az idegenszerű és egyéb hibás szavaknak és szerkezeteknek betűrendes jegyzéke – Budapest, 1879;
A helyes magyarság szótára. A hibás kifejezések, a kerülendő idegen szók s a helyesírási kétségek jegyzéke – Budapest, 1914.