Pozsony, 1857. május 26. – Budapest, 1943. április 14.

Nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1884, rendes 1896, igazgató: 1922), Szinnyei József (1830-1913) fia, Szinnyei Ferenc bátyja. 1878-ban a budapesti egyetemen bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett. 1879-80-ban állami ösztöndíjjal Finno.-ban volt tanulmányúton. Hazatérése után másfél évig az Ország-Világ c. lap szerkesztője, 1881-ben könyvtári tisztviselő az OSZK-ban, 1883-ban a budapesti egyetemen a finn nyelv és irodalom magántanára. 1886-ban a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvtudomány és irodalomtörténet nyilvános rendkívüli, 1888-ban nyilvános rendes tanára. 1891-től finnugor összehasonlító nyelvészeti előadásokat is tartott, 1893-től a budapesti egyetemen az ural-altaji nyelvészet ny. r. tanára, 1923-24-ben az egyetem rektora. 1928-tól az MTA főkönyvtárosa, 1891-93 között az Erdélyi Múzeum, 1896-tól a Nyelvtudományi Közlemények c. folyóirat szerkesztője. A Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke, több, köztük külföldi tudós társaság tagja volt. 1927-től a felsőház tagja. Kezdetben irodalomtörténettel, később főleg a finnugor nyelvek hang- és alaktanával és magyar nyelvtörténettel foglalkozott. Nyelvészeti munkái németül és finnül is megjelentek.

Fő művei: Az ezer tó országa (Budapest, 1882); A magyar nyelv eredete (Budapest, 1883); A magyar nyelv (Budapest, 1887); Finn nyelvtan (Budapest, 1894); Hogy hangzott a magyar nyelv az Árpádok korában? (Budapest, 1895); Finn olvasókönyv mondattani példatárral (Budapest, 1895); Magyar nyelvhasonlítás (Budapest, 1896); Magyar tájszótár (I-II., Budapest, 1893-1901, az MTA nagyjutalmát kapta 1899-ben); A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (Budapest, 1919; németül: Berlin, 1920, 1923); A Halotti Beszéd hang- és alaktana (Budapest, 1926); A magyar nyelv (Budapest, 1929).

Róla szóló irodalom: Balogh Jenő: Sz. J. (Akad. Ért., 1943); Vikár Béla: Sz. J.-ről (Budapest, 1944); Sz. J. emlékezete 1857-1943 (Budapest, 1958).

Szótárai:
Finn-magyar szótár. – Budapest, 1884.;
Finn-magyar szójegyzék. – Budapest, 1905. 2. kiad. 1916.;
Magyar Tájszótár. I-II. köt. – Budapest, 1893-1901.