ELŐSZÓ | 9 |
|
1. ALAPOK | 10 |
1.1. Általános jellemzés | 10 |
1.1.1. Az LFG mint formális keretmodell | 10 |
1.1.1.1. A megvalósítandó célok | 11 |
1.1.1.1.1. Variabilitás | 11 |
1.1.1.1.2. Univerzalitás | 11 |
1.1.1.1.3. Transzparencia | 2 |
1.1.1.2. A kivitelezés alapötlete | 12 |
1.1.1.3. Az LFG felépítésbeli jellemzői | 12 |
1.1.2. A mondattani komponensről | 13 |
1.1.2.1. Az alapötlet megvalósítása a szintaxisban | 14 |
1.1.2.1.1. Több reprezentációs szint | 14 |
1.1.2.1.2. A funkcionális információk párhuzamos reprezentálása a különböző szinteken | 15 |
1.1.2.1.3. A szintek közötti leképezések | 17 |
1.1.2.2. A szintaktikai komponensek és a reprezentációs szintek | 18 |
1.1.2.3. Tudnivalók a lexikon szerkezetéről | 18 |
1.1.3. A mondattani reprezentációk függetlenségének a bemutatása | 19 |
1.1.3.1. Vegyes példaanyag | 19 |
1.1.3.2. Névmásinkorporáció | 22 |
1.2. A mondattani reprezentációs szintek általános | 25 |
1.2.1. A kategoriális vagy összetevős szerkezet (c-struktúra) | 25 |
1.2.1.1. A „csupasz” c-struktúra | 25 |
1.2.1.2. Az annotált c-struktúra | 26 |
1.2.1.3. A felszíni szerkezet | 27 |
1.2.2. A lexikai szerkezet vagy argumentumstruktúra (a-struktúra) | 28 |
1.2.2.1. A „csupasz” lexikai szerkezet | 29 |
1.2.2.2. Az annotált lexikai szerkezet (vonzatkeret vagy lexikai forma) | 30 |
1.2.3. A funkcionális szerkezet (f-struktúra) | 31 |
1.2.4. A reprezentációk formája és a közöttük fennálló leképezések | 34 |
1.2.5. Az f-struktúra mint matematikai függvény | 36 |
1.2.5.1. Függvénykifejezések | 37 |
1.3. Elvek és megszorítások | 38 |
1.3.1. Az argumentumszerkezet és a grammatikai funkciók viszonyára | 38 |
1.3.1.1. Funkcióra hivatkozó vonzatválasztás | 38 |
1.3.1.2. A funkciók és az argumentumok közötti biunicitás (=funkcionális unicitás) | 38 |
1.3.2. A morfológia és a szintaxis viszonyára | 39 |
1.3.2.1. A szintaktikai kódolás direkt volta | 39 |
1.3.2.2. A lexikai integritás hipotézise | 39 |
1.3.2.3. „Üres” elemek tilalma | 40 |
1.3.3. A funkcionális struktúrák jólformáltságát biztosító megszorítások | 40 |
1.3.3.1. Konzisztencia (=értékunicitási feltétel) | 40 |
1.3.3.2. Teljesség | 40 |
1.3.3.3. Koherencia | 40 |
1.3.4. A funkcionális azonosságok formájára | 40 |
1.3.4.1. A funkcionális kapcsolatok lokális jellegének az elve (=funkcionális lokalitás) | 40 |
|
2. A MONDATTANI REPREZENTÁCIÓK FORMÁJA | 42 |
2.1. A kategoriális struktúra univerzális elvei | 42 |
2.1.1. Az endocentricitás és az X' struktúrák | 42 |
2.1.2. A predikátum és az argumentumok összetartozásának az elve és az S kategória | 44 |
2.1.3. Belső alanyú nyelvek | 45 |
2.1.3.1. A nem-konfigurációs S | 45 |
2.1.3.2. A konfigurációs S | 46 |
2.2. Attribútumok és értékek | 47 |
2.2.1. A funkcionális attribútumok vagy funkcionális jegyek | 47 |
2.2.2. Értéktípusok | 47 |
2.2.3. A funkcionális attribútumok típusai | 49 |
2.2.3.1. A grammatikai viszonyok (=grammatikai vagy szintaktikai funkciók) | 49 |
2.2.3.2. A grammatikai jegyek | 50 |
2.2.3.3. Szemantikai jegy: a PRED és a FORM attribútum | 51 |
2.3. A grammatikai viszonyok (grammatikai funkciók) csoportjai | 52 |
2.3.1. A grammatikai feltételezettség típusa szerint | 52 |
2.3.1.1. Vonzatfunkciók és szabad határozói funkciók | 52 |
2.3.1.2. Diskurzusfunkciók | 53 |
2.3.1.3. A funkciók prominencia-hierarchiája | 53 |
2.3.2. A thematikus szerepekhez való viszonyuk alapján | 54 |
2.3.2.1. A funkció által kifejezhető szerepkör szerint | 54 |
2.3.2.1.1. Szemantikailag/thematikusan korlátozatlan funkciók | 54 |
2.3.2.1.2. Szemantikailag/thematikusan korlátozott funkciók | 56 |
2.3.2.1.3. Címkézett funkciók | 57 |
2.3.2.2. A konkrét előfordulás thematikus értéke szerint | 57 |
2.3.2.3. Propozicionális vagy komplex jelentésű funkciók | 58 |
2.3.3. Teljesség (logikai zártság) szerint | 58 |
2.3.4. Alanyszerű funkciók | 60 |
2.3.5. A funkciók főbb csoportjai táblázatban | 60 |
2.4. A szintaktikai információkat kódoló formulák | 60 |
2.4.1. Funkcionális egyenlőségek | 61 |
2.4.2. A funkcionális egyenlőségek alaptípusai és típusjelölőik | 62 |
2.4.3. A funkcionális sémák | 62 |
2.4.4. A ↑=↓ séma: a funkcionális fej fogalma | 64 |
2.4.5. A funkcionális egyenlőségek és sémák (=annotációs formulák) típusai | 66 |
2.4.5.1. Definiáló azonosság | 66 |
2.4.5.2. Megszorító azonosság | 67 |
2.4.5.3. Egzisztenciális megszorítás | 68 |
2.4.5.4. Feltételes azonosság | 68 |
2.5. A szintaktikai információk kódolása a szintaxisban | 69 |
2.5.1. A konfigurációs kódolás | 71 |
2.5.1.1. Funkciótársítás az endocentrikus szerkezetekben | 71 |
2.5.1.2. Funkciótársítás az egzocentrikus szerkezetekben (konfigurációs S) | 74 |
2.5.2. A nem-konfigurációs kódolás (nem-konfigurációs S) | 76 |
2.5.2.1. Vonzatjelölés | 76 |
2.5.2.2. Fejjelölés | 77 |
2.6. A lexikai tételekről | 78 |
2.6.1. A „kimenő” lexikai tételek formája az LFG-ben | 78 |
2.6.1.1. A lexikai annotációk formája | 79 |
2.6.1.2. A régensek annotálása | 80 |
2.6.2. A szemantikai forma alkotórészei és mögöttes rétegei | 80 |
2.6.2.1. A szemantikai predikátum | 81 |
2.6.2.2. Szemantikai (=thematikus vagy logikai) argumentumok | 82 |
2.6.2.3. Az argumentumlista | 83 |
2.6.2.4. A predikátum‐argumentum-szerkezet | 83 |
2.6.2.5. A vonzatlista | 84 |
2.6.2.6. Grammatikaifunkció-kifejezések | 84 |
2.6.2.6.1. A Ø funkciószimbólum | 85 |
2.6.2.6.2. Vonzatellipszis | 85 |
2.6.2.7. Lexikai forma vagy vonzatkeret | 86 |
2.7. A szintaktikai információk kódolása a lexikonban: a lexikai leképezés elmélete | 88 |
2.7.1. Thematikus szerephierarchia | 89 |
2.7.2. A szintaktikai funkciók osztályozása | 89 |
2.7.3. A lexikai leképezés elvei | 90 |
2.7.3.1. Az argumentumok belső ismérvekkel való osztályozása | 90 |
2.7.3.2. Morfolexikai műveletek | 91 |
2.7.3.3. Tipikus besorolások | 92 |
2.7.4. Jólformáltsági feltételek | 92 |
2.7.5. Példák | 93 |
|
3. KONTROLL ÉS ANAFORIKUS KÖTÉS | 94 |
3.1. Áttekintés | 94 |
3.2. Funkcionális kontroll | 95 |
3.2.1. Lexikailag indukált funkcionális kontroll | 97 |
3.2.1.1. Az XCOMP funkció | 98 |
3.2.1.2. Equi és Raising | 100 |
3.2.2. Strukturálisan/konstrukciósan indukált funkcionális kontroll | 102 |
3.2.2.1. Az XADJ funkció | 103 |
3.2.3. A PP-k annotálása és az adpozíciók lexikai tételei | 103 |
3.2.3.1. OBLθ funkcióban | 104 |
3.2.3.1.1. Pusztán esetet jelölő adpozícióval: „grammatikai” oblikvuszok | 105 |
3.2.3.1.1.1. „Egylépcsős” reprezentáció | 105 |
3.2.3.1.1.2. „Kétlépcsős” reprezentáció | 106 |
3.2.3.1.2. Szemantikai fejként funkcionáló adpozícióval: „szemantikus” oblikvuszok | 107 |
3.2.3.1.3. Bajok az OBLθ funkciójú PP-k kezelésével | 107 |
3.2.3.2. OBLFORM funkcióban | 108 |
3.2.3.3. Predikatív (XCOMP vagy XADJ) funkcióban | 109 |
3.2.3.4. ADJ funkcióban | 109 |
3.3. Anaforikus kötés | 109 |
3.3.1. A technikai apparátus | 110 |
3.3.1.1. Segédfogalmak | 110 |
3.3.1.2. Az anaforikus kötés elvei | 111 |
3.3.1.3. Példák | 112 |
3.3.2. Anaforikus kontroll | 113 |
3.3.3. Általános kontroll | 114 |
3.4. Extrapozíciós szerkezetek („összetevős kontroll”) | 114 |
|
4. LEXIKAI FOLYAMATOK | 117 |
4.1. Inkorporációk, komplex igék | 117 |
4.1.1. V–P-inkorporáció | 117 |
4.1.2. Egyéb (főnevet vagy határozószót tartalmazó) komplex igék | 118 |
4.2. Idiómák | 119 |
4.2.1. „FORM” kikötést tartalmazók | 119 |
4.2.2. Egyedi szelekcióval kijelölt bővítményt tartalmazók | 121 |
4.2.3. Belső szemantikai argumentumot tartalmazók | 121 |
|
TERMINUSLISTA | 122 |
|