Tinta Könyvkiadó

Leírás Tartalomjegyzék A könyvről írták

Komlósy András: A lexikai-funkcionális grammatika mondattanának alapfogalmai

Megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Komlósy András: A lexikai-funkcionális grammatika mondattanának alapfogalmai

126 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9639372005
2001
ELŐSZÓ9
 
1. ALAPOK10
1.1. Általános jellemzés10
1.1.1. Az LFG mint formális keretmodell10
   1.1.1.1. A megvalósítandó célok11
      1.1.1.1.1. Variabilitás11
      1.1.1.1.2. Univerzalitás11
      1.1.1.1.3. Transzparencia2
   1.1.1.2. A kivitelezés alapötlete12
   1.1.1.3. Az LFG felépítésbeli jellemzői12
1.1.2. A mondattani komponensről13
   1.1.2.1. Az alapötlet megvalósítása a szintaxisban14
      1.1.2.1.1. Több reprezentációs szint14
      1.1.2.1.2. A funkcionális információk párhuzamos reprezentálása a különböző szinteken15
      1.1.2.1.3. A szintek közötti leképezések17
   1.1.2.2. A szintaktikai komponensek és a reprezentációs szintek 18
   1.1.2.3. Tudnivalók a lexikon szerkezetéről18
1.1.3. A mondattani reprezentációk függetlenségének a bemutatása19
   1.1.3.1. Vegyes példaanyag19
   1.1.3.2. Névmásinkorporáció22
1.2. A mondattani reprezentációs szintek általános25
1.2.1. A kategoriális vagy összetevős szerkezet (c-struktúra)25
   1.2.1.1. A „csupasz” c-struktúra25
   1.2.1.2. Az annotált c-struktúra26
   1.2.1.3. A felszíni szerkezet27
1.2.2. A lexikai szerkezet vagy argumentumstruktúra (a-struktúra)28
   1.2.2.1. A „csupasz” lexikai szerkezet29
   1.2.2.2. Az annotált lexikai szerkezet (vonzatkeret vagy lexikai forma)30
1.2.3. A funkcionális szerkezet (f-struktúra)31
1.2.4. A reprezentációk formája és a közöttük fennálló leképezések34
1.2.5. Az f-struktúra mint matematikai függvény36
   1.2.5.1. Függvénykifejezések37
1.3. Elvek és megszorítások38
1.3.1. Az argumentumszerkezet és a grammatikai funkciók viszonyára38
   1.3.1.1. Funkcióra hivatkozó vonzatválasztás38
   1.3.1.2. A funkciók és az argumentumok közötti biunicitás (=funkcionális unicitás)38
1.3.2. A morfológia és a szintaxis viszonyára39
   1.3.2.1. A szintaktikai kódolás direkt volta39
   1.3.2.2. A lexikai integritás hipotézise39
   1.3.2.3. „Üres” elemek tilalma40
1.3.3. A funkcionális struktúrák jólformáltságát biztosító megszorítások40
   1.3.3.1. Konzisztencia (=értékunicitási feltétel)40
   1.3.3.2. Teljesség40
   1.3.3.3. Koherencia40
1.3.4. A funkcionális azonosságok formájára40
   1.3.4.1. A funkcionális kapcsolatok lokális jellegének az elve (=funkcionális lokalitás)40
 
2. A MONDATTANI REPREZENTÁCIÓK FORMÁJA42
2.1. A kategoriális struktúra univerzális elvei42
2.1.1. Az endocentricitás és az X' struktúrák42
2.1.2. A predikátum és az argumentumok összetartozásának az elve és az S kategória44
2.1.3. Belső alanyú nyelvek45
   2.1.3.1. A nem-konfigurációs S45
   2.1.3.2. A konfigurációs S46
2.2. Attribútumok és értékek47
2.2.1. A funkcionális attribútumok vagy funkcionális jegyek47
2.2.2. Értéktípusok47
2.2.3. A funkcionális attribútumok típusai49
   2.2.3.1. A grammatikai viszonyok (=grammatikai vagy szintaktikai funkciók)49
   2.2.3.2. A grammatikai jegyek50
   2.2.3.3. Szemantikai jegy: a PRED és a FORM attribútum51
2.3. A grammatikai viszonyok (grammatikai funkciók) csoportjai52
2.3.1. A grammatikai feltételezettség típusa szerint52
   2.3.1.1. Vonzatfunkciók és szabad határozói funkciók52
   2.3.1.2. Diskurzusfunkciók53
   2.3.1.3. A funkciók prominencia-hierarchiája53
2.3.2. A thematikus szerepekhez való viszonyuk alapján54
   2.3.2.1. A funkció által kifejezhető szerepkör szerint54
      2.3.2.1.1. Szemantikailag/thematikusan korlátozatlan funkciók54
      2.3.2.1.2. Szemantikailag/thematikusan korlátozott funkciók56
      2.3.2.1.3. Címkézett funkciók57
   2.3.2.2. A konkrét előfordulás thematikus értéke szerint57
   2.3.2.3. Propozicionális vagy komplex jelentésű funkciók58
2.3.3. Teljesség (logikai zártság) szerint58
2.3.4. Alanyszerű funkciók60
2.3.5. A funkciók főbb csoportjai táblázatban60
2.4. A szintaktikai információkat kódoló formulák60
2.4.1. Funkcionális egyenlőségek61
2.4.2. A funkcionális egyenlőségek alaptípusai és típusjelölőik62
2.4.3. A funkcionális sémák62
2.4.4. A ↑=↓ séma: a funkcionális fej fogalma64
2.4.5. A funkcionális egyenlőségek és sémák (=annotációs formulák) típusai66
   2.4.5.1. Definiáló azonosság66
   2.4.5.2. Megszorító azonosság67
   2.4.5.3. Egzisztenciális megszorítás68
   2.4.5.4. Feltételes azonosság68
2.5. A szintaktikai információk kódolása a szintaxisban69
2.5.1. A konfigurációs kódolás71
   2.5.1.1. Funkciótársítás az endocentrikus szerkezetekben 71
   2.5.1.2. Funkciótársítás az egzocentrikus szerkezetekben (konfigurációs S)74
2.5.2. A nem-konfigurációs kódolás (nem-konfigurációs S)76
   2.5.2.1. Vonzatjelölés76
   2.5.2.2. Fejjelölés77
2.6. A lexikai tételekről78
2.6.1. A „kimenő” lexikai tételek formája az LFG-ben78
   2.6.1.1. A lexikai annotációk formája79
   2.6.1.2. A régensek annotálása80
2.6.2. A szemantikai forma alkotórészei és mögöttes rétegei80
   2.6.2.1. A szemantikai predikátum81
   2.6.2.2. Szemantikai (=thematikus vagy logikai) argumentumok82
   2.6.2.3. Az argumentumlista83
   2.6.2.4. A predikátum‐argumentum-szerkezet83
   2.6.2.5. A vonzatlista84
   2.6.2.6. Grammatikaifunkció-kifejezések84
      2.6.2.6.1. A Ø funkciószimbólum85
      2.6.2.6.2. Vonzatellipszis85
   2.6.2.7. Lexikai forma vagy vonzatkeret86
2.7. A szintaktikai információk kódolása a lexikonban: a lexikai leképezés elmélete88
2.7.1. Thematikus szerephierarchia89
2.7.2. A szintaktikai funkciók osztályozása89
2.7.3. A lexikai leképezés elvei90
   2.7.3.1. Az argumentumok belső ismérvekkel való osztályozása90
   2.7.3.2. Morfolexikai műveletek91
   2.7.3.3. Tipikus besorolások92
2.7.4. Jólformáltsági feltételek92
2.7.5. Példák93
 
3. KONTROLL ÉS ANAFORIKUS KÖTÉS94
3.1. Áttekintés94
3.2. Funkcionális kontroll95
3.2.1. Lexikailag indukált funkcionális kontroll97
   3.2.1.1. Az XCOMP funkció98
   3.2.1.2. Equi és Raising100
3.2.2. Strukturálisan/konstrukciósan indukált funkcionális kontroll102
   3.2.2.1. Az XADJ funkció103
3.2.3. A PP-k annotálása és az adpozíciók lexikai tételei103
   3.2.3.1. OBLθ funkcióban104
      3.2.3.1.1. Pusztán esetet jelölő adpozícióval: „grammatikai” oblikvuszok105
           3.2.3.1.1.1. „Egylépcsős” reprezentáció105
           3.2.3.1.1.2. „Kétlépcsős” reprezentáció106
   3.2.3.1.2. Szemantikai fejként funkcionáló adpozícióval: „szemantikus” oblikvuszok107
      3.2.3.1.3. Bajok az OBLθ funkciójú PP-k kezelésével107
   3.2.3.2. OBLFORM funkcióban108
   3.2.3.3. Predikatív (XCOMP vagy XADJ) funkcióban109
   3.2.3.4. ADJ funkcióban109
3.3. Anaforikus kötés109
3.3.1. A technikai apparátus110
   3.3.1.1. Segédfogalmak110
   3.3.1.2. Az anaforikus kötés elvei111
   3.3.1.3. Példák112
3.3.2. Anaforikus kontroll113
3.3.3. Általános kontroll114
3.4. Extrapozíciós szerkezetek („összetevős kontroll”)114
 
4. LEXIKAI FOLYAMATOK117
4.1. Inkorporációk, komplex igék117
4.1.1. V–P-inkorporáció117
4.1.2. Egyéb (főnevet vagy határozószót tartalmazó) komplex igék118
4.2. Idiómák119
4.2.1. „FORM” kikötést tartalmazók119
4.2.2. Egyedi szelekcióval kijelölt bővítményt tartalmazók121
4.2.3. Belső szemantikai argumentumot tartalmazók121
 
TERMINUSLISTA122

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat VII. tagja.
   
Játékok
 Nyelvi játék: Akasztófa  Nyelvi játék: Nyelvi Totó Nyelvi játék: Felelj, ha tudsz!
Ön szerint melyik három szó jellemzi a legjobban 2024-et?



szavazás
Tinta Könyvkiadó TV Tinta Könyvkiadó Twitter Tinta Könyvkiadó Instagram
A Tinta Könyvkiadó működését 2022. évben a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatta.
Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából Az ember tragédiájának az enciklopédiája című könyv megjelentetése szakmai program megvalósítását 2023. évben a támogatta.
A magyar nyelv szerkezetének és szókincsének újszerű bemutatása szakmai program megvalósítását 2021. évben a támogatta.