1. Általánosságok | 9 |
|
1.1. Történeti áttekintés | 9 |
1.2. A konstrukció fogalma | 10 |
1.3. A konstrukciók függetlensége | 12 |
|
|
2. Elméleti megfontolások | 14 |
|
2.1. A nyelvtan konstrukciós felfogása | 14 |
2.2. Mondatelemzés és mondatlétrehozás | 16 |
2.3. A grammatikalitás fogalma | 17 |
2.4. Kompozicionalitás | 18 |
2.5. Univerzálék | 19 |
2.6. Elsajátítási kérdések | 20 |
|
|
3. A konstrukcióleírásokról | 22 |
|
3.1. A formai oldal leírása | 22 |
3.1.1. Fonológiai leírások | 22 |
3.1.2. Szerkezeti leírások | 25 |
3.2. Tartalmi leírások | 26 |
|
|
4. Konstrukciók és öröklődés | 30 |
|
4.1. Konstrukciók hasonlósága | 30 |
4.2. Öröklődési hálózatok és problémáik | 33 |
4.2.1. Öröklés és felülírás | 33 |
4.2.2. Az AVS-nyelv kifejezőereje | 33 |
4.2.3. Atomi értékek és tulajdonságok | 35 |
4.2.4. Többdimenziós öröklődési hálózatok | 38 |
|
|
5. Utak a konstrukciós nyelvtanhoz | 42 |
|
5.1. A transzformációs elemzés néhány problémája | 42 |
5.1.1. Az angol kiegészítendő kérdések problémája | 42 |
5.1.2. A mondattan és a lexikon érintkezése | 45 |
5.2. Nem transzformációs alternatívák | 47 |
5.2.1. Lexikai szabályok? | 47 |
5.2.2. Kognitív nyelvtan | 49 |
5.2.3. Minimalizmus és konstrukciós nyelvtan | 52 |
|
|
6. Néhány elemzés | 58 |
|
6.1. Összetevős szerkezetek | 58 |
6.1.1. Megszakított összetevők | 58 |
6.1.2. Nem egyértelmű összetevős szerkezet | 59 |
6.1.3. Francia műveltetés | 61 |
6.1.4. Holland igekötők és névutók | 63 |
6.1.5. Fonológiai összetevők | 67 |
6.2. Idiómák | 67 |
6.2.1. Agrammatikus idiómák | 68 |
6.2.2. Kollokációk | 68 |
6.2.3. Lexikai idiómák | 68 |
6.2.4. Mondattani idiómák | 70 |
6.2.5. Retorikai szerkezetek | 78 |
6.3. Konstrukciós fonológia | 78 |
6.3.1. „Jegyzetváltoztató szabályok” és ábrázolási szintek | 79 |
6.3.2. „Jegyváltoztatás” és „szabályrendezés” | 81 |
6.3.3. „Elegáns” szabályrendezések | 85 |
6.3.4. Konfliktusok és blokkolás | 87 |
|
|
Irodalomjegyzék | 91 |
|
|
Tárgymutató | 97 |
|