BEVEZETÉS. A szókincs változékonysága | 3 |
|
AZ EREDETI SZÓKINCS | 6 |
I. A finnugor és ugor elemek | 6 |
1. A finnugor örökség | 6 |
2. A magyar–finnugor szóegyeztetés története | 7 |
3. A módszer | 8 |
4. A finnugor eredetű magyar szókészlet | 11 |
II. A magyar nyelv külön életében keletkezett szavak | 17 |
A) A szóalkotás | 17 |
B) A belső szóteremtés | 17 |
A kifejező szavak | 18 |
1. Az indulatszók | 18 |
2. A hangutánzó szavak | 20 |
3. A hangulatfestő szavak | 28 |
4. Állathívogató, -űző, -terelő szavak | 33 |
5. A gyermeknyelvi szavak | 37 |
C) A nyelvújítás | 38 |
|
AZ ISMERETLEN EREDETŰ SZAVAK | 44 |
|
AZ IDEGEN ELEMEK | 45 |
I. Általános megjegyzések | 45 |
1. Idegen szó, jövevényszó, tükörszó | 45 |
2. A jövevényszavak tanulságai | 46 |
3. A jövevényszavak általános problematikája | 47 |
4. A magyarral érintkezett nyelvek összefüggései | 49 |
II. Az iráni jövevényszavak | 50 |
1. A kérdés története | 50 |
2. A régibb iráni jövevényszavak | 51 |
3. Alán jövevényszavak | 53 |
4. Perzsa jövevényszavak | 54 |
III. Mongolos jövevényszavaink kérdése | 55 |
1.A kérdés története | 55 |
2. Történelmi kritériumok | 57 |
3. A hangtani kritérium | 58 |
IV. A kaukázusi jövevényszavak kérdése | 59 |
V. Török jövevényszavaink | 60 |
1. A kérdés története | 60 |
2. A magyar–török nyelvi érintkezések történeti háttere | 64 |
3. Török jövevényszavaink rétegeinek problémái | 67 |
4. Az átadó nyelv kérdése | 70 |
5. A honfoglalás előtti török hatás a jövevényszavak tükrében | 76 |
6. A közvetítés kérdése oszmán-török jövevényszavainkban | 78 |
7. Oszmán-török jövevényszavaink művelődési szerepe | 79 |
VI. Szláv jövevényszavaink | 79 |
1. A honfoglalás utáni átalakulás nyelvi következményei | 79 |
2. A szláv jövevényszavak kérdésének története | 80 |
3. A szláv–magyar nyelvi érintkezések történeti háttere | 83 |
4. Jövevényszavaink „szláv” elnevezése | 84 |
5. Magyar elemek a szláv nyelvekben | 85 |
6. A szóátvétel iránya | 85 |
7. Az átadó nyelv kérdése | 86 |
8. Az átvétel kora | 92 |
9. A szláv jövevényszavak fogalmi megoszlása | 94 |
10. Hanghelyettesítések | 95 |
VII. Német jövevényszavaink | 96 |
1. A kérdés története | 96 |
2. A német–magyar érintkezések | 98 |
3. Az átadó nyelvjárás kérdése | 98 |
4. Az átvétel kora | 99 |
5. Alaktani megjegyzések | 100 |
6. Német jövevényszavaink tárgyi csoportosítása | 100 |
VIII. Latin jövevényszavaink | 101 |
1. A kérdés története | 101 |
2. A latin hatás története | 102 |
3. A magyarországi latin kiejtés | 103 |
4. Az átvétel ideje | 105 |
5. Alaktani megjegyzések | 106 |
6. Latin jövevényszavaink fogalmi csoportjai | 107 |
IX. Bizánci-görög jövevényszavaink | 108 |
X. Francia és provençal jövevényszavaink | 110 |
1. A kérdés története | 110 |
2. A magyar–francia érintkezések | 110 |
3. Az átadó tájnyelv kérdése | 112 |
4. A német közvetítés kérdése | 113 |
5. Az átvétel kora | 113 |
6. Ófrancia jövevényszavaink számbavétele | 114 |
XI. Olasz jövevényszavaink | 114 |
1. A kérdés története | 114 |
2. A magyar–olasz kapcsolatok | 15 |
3. Az átadó nyelvjárás kérdése | 116 |
4. A közvetítés kérdése | 117 |
5. Az átvétel ideje | 118 |
6. Olasz jövevényszavaink tárgyi csoportjai | 118 |
XII. Rumén jövevényszavaink | 119 |
1. A kérdés története | 119 |
2. A magyar–rumén érintkezések | 120 |
3. Az átvétel kora | 120 |
4. Az átadó nyelvjárás kérdése | 121 |
5. A hanghelyettesítések | 122 |
6. Alaktani kérdések | 122 |
|
A TULAJDONNEVEK | 122 |
I. A személynevek | 123 |
1. A kutatás története | 123 |
2. A névadás általános kérdései | 126 |
3. Az egyelemű nevek | 129 |
4. A kételemű nevek kialakulása | 137 |
II. A földrajzi nevek | 142 |
1. A kutatás története | 142 |
2. A névadás általános kérdései | 145 |
3. A régi magyar földrajzinév-adás | 151 |
|
RÖVIDÍTÉSEK | 163 |
|
SZÓMUTATÓ | 166 |
|