ELŐSZÓ | 13 |
A. ELMÉLETI KÉRDÉSEK | 17 |
I. MORFOLÓGIAI STRUKTÚRÁK ÉS MORFOLÓGIAI FUNKCIÓK | 17 |
1. A morfológiai struktúrák típusai: szavak és szóalakok | 17 |
2. A nyelvi funkciók és a morfológia funkciói | 18 |
3. Morfológiai alak, morfológiai funkció - és a morfológia tárgya | 20 |
II. ELMÉLETI MODELLEK: NÉZŐPONTOK ÉS ELVEK | 21 |
1. A nyelv strukturális és funkcionális szemlélető megközelítése | 21 |
1.1. A nyelvtudomány kognitív fordulata | 22 |
1.2. A nyelvhasználat vizsgálatának előtérbe kerülése és a nyelvtudomány pragmatikai fordulata | 25 |
2. Univerzális, tipológiai és nyelvspecifikus sajátosságok | 27 |
3. Univerzális szabályok vagy univerzális elvek? | 28 |
III. TERMÉSZETES NYELVELMÉLET - TERMÉSZETES MORFOLÓGIA | 29 |
1. Jelöltségi elmélet: jelöletlenség és természetesség | 29 |
2. A morfológiai jelöltségi elmélet univerzális elvei | 31 |
2.1. Szerkezeti ikonicitás | 32 |
2.2. Áttetszőség (transzparencia) | 33 |
3. A természetesség nyelven kívüli és nyelvi evidenciái | 35 |
4. A természetességi elmélet rendszerszintű elvei | 36 |
5. Fokozatiság és prototípuselv a természetes morfológia kategorizációjában | 38 |
IV. MORFOLÓGIAI MINTÁZATOK: PRODUKTIVITÁS - SZABÁLYSZERŰSÉG - GYAKORISÁG, PRODUKTIVITÁS - KREATIVITÁS - ANALÓGIA | 39 |
1. Az új szavak létrehozása és a termékenység | 39 |
2. A produktivitás | 41 |
3. Produktivitás a szóalkotásban. | 42 |
4. A produktivitás és az osztályok nyitottsága | 42 |
5. Produktivitás és szemantikai kompozicionalitás | 44 |
6. A produktivitás mértékének meghatározása | 45 |
7. A produktivitás mértékének meghatározása természetes nyelvelméleti keretben | 47 |
8. Termékenység, szabályosság és gyakoriság | 51 |
9. Produktivitás, kreativitás, analógia | 52 |
V. SZÓALKOTÁS, SZÓKÉPZÉS | 57 |
1. Nyelvi, ill. szóalkotási szabályok | 57 |
1.1. Nyelvi szabályok és/vagy hálózati viszonyok | 57 |
1.2. Szóalkotási szabályok | 58 |
1.3. A szóalkotási szabályok korlátozásai | 60 |
2. A szóképzés (deriváció) | 63 |
2.1. A szóképzés (deriváció) eszközei | 63 |
2.2. A szóképzés típusai | 65 |
2.3. A szóképzési (derivációs) szabályok | 67 |
2.4. A szóképzési affixumok és szabályok reprezentációja | 68 |
2.5. A magyar szóképzésben résztvevő szófajok: lehetséges bemeneti és kimeneti kategóriák | 69 |
2.6. Szóképzés és szófajváltás | 71 |
3. Paradigmák és osztályok a ragozásban és a szóképzésben | 72 |
3.1. Ragozási paradimák | 72 |
3.2. Szóképzési paradigmák | 73 |
4. Szóképzés és jelentés 1.: lexikai - potenciális - aktuális szó, lexikális - potenciális - aktuális jelentés | 74 |
4.1. Létező, aktuális és potenciális szó | 74 |
4.2. Lexikális, aktuális és potenciális jelentés | 75 |
5. Szóképzés és jelentés 2.: Metaforizáció és szóképzés | 78 |
5.1. Alapszavak és metaforikus jelentések | 78 |
5.1.1. A szóképzési szabályok korlátozása és a metaforikus jelentések | 79 |
5.1.2. Egy szóképzési szabály - több szóképzési jelentés | 79 |
5.1.3. Rivális szóképzési szabályok | 80 |
5.2. Derivátumok és metaforikus jelentések | 81 |
5.2.1. A metaforikus jelentés mint a szóképzési folyamat közvetlen következménye | 81 |
5.2.2. A szóképzés mint a metaforizáció manifesztálódása | 84 |
VI. POLISZÉMIA, JELENTÉSVÁLTOZÁS, GRAMMATIKALIZÁCIÓ | 87 |
1. A grammatikalizációs kutatásokról és nyelvelméleti hátterükről | 88 |
1.1. Bevezetés | 88 |
1.2. A formális/strukturális és a funkcionális szemléletű nyelvelméletek és a grammatikalizáció | 90 |
1.2.1. A holista kognitív nyelvészet és a grammatikalizáció kutatása | 90 |
1.2.2. A grammatikalizációs kutatások és a nyelvhasználat vizsgálata | 91 |
1.2.3. A grammatikalizáció és a természetes nyelvelmélet | 91 |
1.2.4. Bybee a grammatikalizációról | 92 |
1.3. A funkcionális szemlélet és a grammatikalizációs kutatás perspektívái | 93 |
2. Jelentésváltozás, poliszémia, grammatikalizáció | 95 |
3. A grammatikai egységek jellemzői | 96 |
4. A grammatikalizáció forrásszerkezetei | 96 |
5. A grammatikalizációval kapcsolatos jelentésváltozási mechanizmusok | 97 |
5.1. Szemantikai általánosulás | 97 |
5.2. Metaforikus folyamatok | 98 |
5.3. Metonimikus folyamatok | 99 |
5.4. Inferencia | 99 |
B. ESETTANULMÁNYOK 1.: A SZÓKÉPZÉSI RENDSZER EGYES RÉSZEI | 101 |
I. ELVEK ÉS ESETEK: KÉT PÉLDA A MAGYAR IGEKÉPZÉSBŐL | 101 |
1. Szóképzési paradigmák a magyar frekventatív-duratív igeképzésben | 101 |
2. A szóképzési produktivitás fokozatai: a -(V)z és az -(V)l igeképző | 105 |
2.1. A -(V)z és az -(V)l igeképzőre vonatkozó képzési szabályok | 105 |
2.2. A -(V)z és az -(V)l igeképző produktivitása | 107 |
3. Összegzés | 112 |
II. FUNKCIÓMEGOSZLÁS ÉS SZINONÍMIA A MELLÉKNÉVKÉPZÉSBEN | 114 |
1. Rivalizáló képzők a melléknévképzés körében 1.: -i és -beli | 114 |
1.1. Az -i képző | 114 |
1.2. A -beli képző | 119 |
1.3. Az -i és a -beli képző viszonya | 121 |
2. Rivalizáló képzők a melléknévképzés körében 2.: az -i és az -(V)s képző | 123 |
2.1. Az -(V)s képző | 123 |
2.1.1. Az -(V)s mint főnévi alapú melléknévképző | 124 |
2.2. Az -i és az -(V)s melléknévképző jelentéseinek egybevetése | 126 |
III. A FőNÉVKÉPZÉS EGYES VITATOTT PRODUKTIVITÁSÚ ESETEI | 129 |
1. A -dA képző | 132 |
1.1. A főnévi alapú képzés | 133 |
1.2. Az igei alapú képzés | 136 |
1.2.1. Általános megállapítások | 136 |
1.2.2. Morfológiai újraelemzés? | 137 |
1.2.3. Új típusú használat az igei alapú képzésben | 139 |
1.2.4. Nem szabályos képzések | 140 |
1.2.5. Az igei alapú képzés jellemzői | 141 |
1.3. Összefoglalás: A -dA értékelése a termékenység szempontjából | 142 |
2. A -sdi képző | 142 |
2.1. Problémafelvetés | 142 |
2.2. A főnévi kiindulású képzés jellemzői | 144 |
2.3. Az igei kiindulású képzés jellemzői | 145 |
2.4. A -(s)di-vel történő képzés jellemzői, termékenység | 146 |
2.5. Tagolási kérdések a főnévi kiindulású képzésben | 147 |
2.6. Tagolási kérdések az igei kiindulású képzésben | 148 |
2.7. A főnévi és az igei kiindulású képzés - egységes kezelésben | 149 |
2.8. A -di képzős derivátumok jelentésének meghatározása | 150 |
2.9. A -(s)di képző: összefoglalás | 152 |
3. A -kA és a -cskA képző | 153 |
3.1. A -kA képző a StrMorf.-ban | 153 |
3.2. A -kA és a -cskA képző produktivitásának mértéke | 155 |
3.3. Mi az oka annak, hogy a -cskA a produktívabb képző? | 158 |
3.4. Miért nem kapcsolódhat a -kA képző egy szótagú szavakhoz? | 160 |
3.5. Miért nem járulhat a -kA képző a és e végű szavakhoz? | 161 |
3.6. A két képző használatának alaki jellegzetességei: egy új általános szabály | 162 |
3.7. A szabály történeti háttere | 162 |
3.8. Valóban fennáll-e a -kA képzőre vonatkozó korlátozás a zárhangra végződő szavak esetében is? | 164 |
3.9. A -kA és a -cskA képző: összegzés | 165 |
4. A szókincs rétegződése és a szóképzés: idegen képzők | 166 |
4.1. Az -árium képző | 167 |
4.2. Az -itás képző | 169 |
4.3. Az -izmus képző | 172 |
4.4. Az -ista képző | 175 |
4.5. Az idegen képzők produktivitásának fokozatai: kritériumok | 179 |
5. A főnévképzés vizsgált esetei: összefoglalás | 181 |
IV. A SZÓKÉPZÉS HATÁRÁN: NÉHÁNY, AZ IGEKÖTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS MORFOSZEMANTIKAI KÉRDÉS | 183 |
1. Az igekötők poliszémiája 1.: Jelentésváltozás, grammatikalizáció, produktivitás - az agyon és a tönkre igekötő példája | 184 |
1.1. Az agyon igekötő | 185 |
1.1.1. Az agyon igekötő a mai nyelvi rendszerben | 185 |
1.1.2. Az agyon elem grammatikalizációjának állomásai | 186 |
1.1.3. Az agyon grammatikalizációja és az igekötő kategóriájába való tartozás kritériumai | 189 |
1.2. A tönkre igekötő | 190 |
1.2.1. A tönkre igekötő a mai nyelvi rendszerben | 190 |
1.2.2. A tönkre elem grammatikalizációjának állomásai | 194 |
1.2.3. A tönkre elem grammatikalizációs folyamata: összefoglalás | 197 |
1.3. Poliszémia - grammatikalizáció - produktivitás: összefoglalás | 199 |
2. Az igekötők poliszémiája 2.: Igekötők kapcsolódási mintái | 200 |
2.1. A be igekötő kapcsolódási mintái | 201 |
2.1.1. A be igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében | 201 |
2.1.2. A be igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében | 204 |
2.1.3. A be kapcsolódási mintái harmadik jelentésében | 212 |
2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái | 214 |
2.2.1. A szét igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében | 214 |
2.2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében | 218 |
2.3. Az agyon igekötő kapcsolódási mintái | 221 |
2.3.1. Az agyon igekötő kapcsolhatósága első jelentésében | 221 |
2.3.2. Az agyon igekötő kapcsolhatósága második jelentésében | 223 |
2.3.3. Az agyon (+ magát) kapcsolhatósága az agyon harmadik jelentésében | 229 |
2.4. A tönkre igekötő kapcsolódási mintái | 231 |
2.4.1. A tönkre igekötő kapcsolhatósága első jelentésében | 231 |
2.4.2. A tönkre (+ magát) kapcsolhatósága a tönkre második jelentésében | 233 |
2.5. Igekötők kapcsolhatósága - összefoglalás | 234 |
C. ESETTANULMÁNYOK 2.: SZÓKÉPZÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT | 238 |
I. PRODUKTIVITÁS, KREATIVITÁS ÉS ANALÓGIA A KÖZNYELVI ÉS A KÖLTŐI NEOLOGIZMUSOKBAN | 238 |
1. Szabályos és szabályszegő neologizmusok | 238 |
2. Szóképzési neologizmusok a magyarban | 239 |
2.1. Produktív szabályokat követő neologizmusok | 240 |
2.1.1. Főnévi alapszavú képzések | 240 |
2.1.2. Igei alapszavú képzések | 243 |
2.1.3. Melléknévi alapszavú képzések | 245 |
2.2. Nem produktív képzésmód aktivizálása | 247 |
2.2.1. Nem produktív igeképzők felhasználása | 247 |
2.2.2. Nem produktív főnévképzők | 249 |
2.3. Analógiás képzések | 249 |
2.3.1. Felszíni analógia | 249 |
2.3.2. Felszíni analógia szerkezeti párhuzammal | 250 |
2.3.3. Kontamináció, szójáték | 251 |
2.4. Szabálykövetés és szabályszegés együttes előfordulása | 252 |
2.4.1. A hatókör túllépése | 252 |
2.4.2. Vetélkedő affixumok közül a speciális alkalmazása általános esetben | 253 |
3. Produktivitás és kreativitás a beszélt nyelvi és a költői neologizmusokban | 255 |
II. A NEOLOGIZMUSOK A NYELVI RENDSZER, A NYELVI NORMA ÉS A NYELVHASZNÁLAT SZEMPONTJÁBÓL: BE IGEKÖTŐS NEOLOGIZMUSOK „HELYI ÉRTÉKE” | 258 |
1. Példák: néhány be igekötős neologizmus a szakirodalomból | 259 |
2. A be igekötő nyelvrendszerbeli összefüggései | 261 |
2.1. Aspektus, akcióminőség, igekötők | 261 |
2.2. A be igekötő jelentései termékeny mintákban | 263 |
3. A be igekötős neologizmusok típusai | 264 |
3.1. A nyelvi rendszer szabályait követő neologizmusok | 264 |
3.1.1. irány: 'befelé' | 264 |
3.1.2. teljesség (totális akcióminőség): 'nagy vagy teljes terület[et/felületet érintve]' | 265 |
3.1.3. telítettség (szaturatív akcióminőség): '(relatíve) nagy vagy kielégítő mértékben [végzett cselekvés]' | 265 |
3.2. A be igekötő új használatai és új jelentései | 266 |
3.2.1. 'valamilyen intenzív/felfokozott lelki vagy tudati állapotba való kerülés és az abban való elmerülés' - a szubmerzív akcióminőség | 266 |
3.2.2. A be igekötő és más igekötők | 269 |
3.2.3. A be igekötő szokásosan igekötőtlen igéken | 271 |
4. Az adatok értékelése a rendszerbeli összefüggések szempontjából | 271 |
4.1. Magyarázatkeresés az igekötők „felcserélésére” | 271 |
4.1.1. A fel, a le és a be igekötő | 272 |
4.1.2. A ki és a be igekötő | 273 |
4.1.3. Az el és a be igekötő | 274 |
4.1.4. A meg és a be igekötő | 275 |
4.2. Magyarázatkeresés a „felesleges” igekötőhasználatra | 276 |
4.3. Kompetencia, produktivitás, kreativitás, analógia | 277 |
5. Presztízsváltozat, csoportnorma, egyéni nyelvhasználat | 279 |
6. A neologizmusok eltérő értékelésének okairól | 281 |
ZÁRSZÓ | 284 |
FORRÁSOK | 285 |
HIVATKOZOTT MŰVEK | 286 |