1. BEVEZETÉS | 9 |
1.1. A beás nyelvről | 9 |
1.2. A beás írásról | 11 |
|
2. HANGTAN | 13 |
2.1. A hangkészlet | 14 |
2.1.1. A mássalhangzórendszer | 14 |
2.1.2. A magánhangzórendszer | 15 |
2.2. Váltakozások | 16 |
2.2.1. Mássalhangzó-váltakozások | 16 |
2.2.2. A w váltakozásai | 18 |
2.3. Magánhangzó-váltakozások | 18 |
2.3.1. Hangsúlyos magánhangzók váltakozásai | 18 |
2.3.2. Gyengülés hangsúlytalan szótagban | 19 |
2.3.3. Elölképzett, zártabb hangsúlytalan magánhangzó „lágy” mássalhangzó előtt | 19 |
2.3.4. Szandhi-jelenségek | 19 |
2.4. A hangsúly | 21 |
2.5. Fonotaktika | 21 |
2.5.1. Mássalhangzók és magánhangzók kapcsolatai | 21 |
2.5.2. Magánhangzó-kapcsolatok | 22 |
2.5.3. Mássalhangzó-kapcsolatok előfordulása | 22 |
|
3. A NÉVSZÓALAKOK SZERKEZETE | 25 |
3.1. A névszók alakjai | 25 |
3.2. A névszói tövek fajtái | 26 |
3.3. A többes szám | 26 |
3.3.1. Többes szám palatalizációval | 26 |
3.3.2. Többes szám -e toldalékkal | 30 |
3.3.3. Egyéb többes számú alakok | 31 |
3.3.4. Megszólító esetű alakok | 33 |
3.4. Végartikulusos alakok | 33 |
3.4.1. Közelségre érzéketlen határozott alakok | 34 |
3.4.2. A közelre mutató határozott alakok | 36 |
3.4.3. A távolra mutató határozott alakok | 37 |
3.4.4. Általános tudnivalók a közelségre érzékeny alakokról | 39 |
3.5. A melléknevek | 39 |
|
4. AZ IGEALAKOK SZERKEZETE | 41 |
4.1. Az igék személyragozott alakjai | 41 |
4.2. Az igetövek típusai | 42 |
4.3. Jelen idejű igealakok | 45 |
4.3.1. E1 | 45 |
4.3.2. E2 | 48 |
4.3.3. E/T3 és T1/2 | 49 |
4.4. A folyamatos múlt | 53 |
4.5. A kötőmód | 53 |
4.6. Felszólító alakok | 56 |
4.7. A nem ragozott igealakok | 58 |
4.7.1. Az infinitívusz és a particípium | 58 |
4.7.2. A gerundium | 63 |
|
5. EGYÉB SZÓALAKOK | 65 |
5.1. Szóképzés | 65 |
5.1.1. Az egyetlen termékeny képző | 65 |
5.1.2. Nem termékeny képzők | 65 |
5.2. Névmások | 68 |
5.2.1. Személyes névmások | 68 |
5.2.2. Birtokos névmások | 70 |
5.3. Determinánsok | 70 |
5.3.1. Mutató determinánsok | 70 |
5.3.2. Határozatlan determinánsok | 71 |
5.4. Egyéb zárt szóosztályok | 73 |
5.4.1. Határozószók, mondatszók | 73 |
5.4.2. Nevezetes időpontok, időszakok nevei | 74 |
5.4.3. Keresztnevek, helységnevek | 75 |
|
6. NÉVSZÓI SZERKEZETEK | 77 |
6.1. Determinánsok és határozottság | 77 |
6.1.1. A határozott névszói szerkezetek használata | 77 |
6.1.2. A mutató determináns használata | 77 |
6.1.3. Mennyiségjelölős szerkezetek | 78 |
6.1.4. Tulajdonnevek határozottsága | 78 |
6.2. Melléknévi módosítók | 79 |
6.2.1. A módosítót tartalmazó névszói szerkezet szórendje | 79 |
6.2.2. A melléknévi módosító egyeztetése | 79 |
6.2.3. Módosítás határozott névszói szerkezetben | 79 |
6.2.4. Viszonyító módosítás | 80 |
6.3. Birtokos szerkezetek | 81 |
6.3.1. A birtokos szerkezetek felépítése | 81 |
6.3.2. Szerkezetek birtokos névmásokkal | 81 |
|
7. IGÉS SZERKEZETEK | 83 |
7.1. Összetett igealakok | 83 |
7.1.1 Az összetett múlt idő | 83 |
7.1.2. Jövő idő | 84 |
7.1.3. Feltételes mód | 84 |
7.1.4. Passzív alakok | 85 |
7.1.5. Tagadott igealakok | 85 |
7.1.6. Összetett állítmányok | 86 |
7.1.7. Ragozott igealakok simuló névmásokkal | 86 |
7.2. Igei bővítmény- és vonzattípusok | 88 |
7.2.1. Az ágens--ige viszony | 89 |
7.2.2. A téma--ige viszony | 100 |
7.2.3. Időjárás-igék | 100 |
7.2.4. Állapotok, tulajdonságok | 100 |
7.2.5. Nem tudatos, de dinamikus esemény | 102 |
7.2.6. Az experiens--ige viszony | 104 |
7.2.7. Az ok kifejezés | 105 |
7.2.8. Általános körülmények kifejezése | 105 |
7.3. Elöljárós szerkezetek | 106 |
7.3.1. A névszói alaptag által meghatározott elöljárószók | 106 |
7.3.2. A tárgyeset kifejezése elöljárószóval | 108 |
7.3.3. Határozó szerepű szerkezetek | 108 |
7.3.4. Elöljárós szerkezet névszói szerkezet módosítójaként | 109 |
7.3.5. Particípiumos szerkezetek | 110 |
7.4. Összetett bővítmények | 110 |
|
8. MONDATMINTÁK | 111 |
8.1. Egyszerű mondattípusok | 111 |
8.2. Kérdő mondatok | 112 |
8.2.1. Kiegészítendő kérdések | 112 |
8.2.2. Eldöntendő kérdések | 112 |
8.3. Összehasonlító szerkezetek | 113 |
8.3.1. Egyformának minősítés | 113 |
8.3.2. Különbözőnek minősítés | 113 |
8.3.3. Egyéb összehasonlítások | 114 |
8.4. Vonatkozó mellékmondatok | 115 |
8.5. Egyéb mondatbevezetők | 115 |
8.5.2. Kötőmódos szerkezetek | 115 |
8.5.2. Feltételes mondatok | 116 |
8.5.3. Egyéb mondatbevezetős szerkezetek | 117 |
8.6. Formulák | 120 |
|
IRODALOM | 121 |
|
TÁRGYMUTATÓ | 123 |