BEVEZETÉS | 9 |
|
1. NYELV ÉS NYELVTUDOMÁNY | 10 |
1.1. A nyelvtudományról | 10 |
1.1.1. Szinkrónia és diakrónia | 10 |
1.1.2. Elméleti nyelvészet | 11 |
1.1.3. Leíró nyelvészet | 11 |
1.1.4. Határtudományok | 12 |
1.1.5. Alkalmazott nyelvészet | 12 |
1.1.6. ...és ami nem nyelvészet | 13 |
1.1.7. Összefoglalás | 14 |
1.2. A nyelvtan fogalma | 14 |
1.3. A természetes nyelv mint jelrendszer | 16 |
1.3.1. A jelek osztályozása | 16 |
1.3.2. A nyelvi jel(rendszer) természete | 18 |
1.3.3. Nyelv és beszéd | 19 |
1.3.4. Emberi és állati nyelv | 19 |
1.3.5. Az emberi nyelv eredete | 21 |
1.3.6. Nyelvi komplexitás | 23 |
|
2. KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS A NYELV | 24 |
2.1. Nyelv és gondolkodás | 24 |
2.1.1. Univerzalizmus | 24 |
2.1.2. Determinizmus | 25 |
2.1.3. Relativizmus | 26 |
2.1.4. A nyelvi képesség mibenléte | 26 |
2.1.5. A nyelvelsajátítás szakaszai | 27 |
2.2. A nyelv és az agy | 30 |
2.2.1. Lateralizáció | 30 |
2.2.2. Nyelvi károsodás és modularitás | 30 |
|
3. NYELVVÁLTOZATOK | 34 |
3.1. Mikor azonos két nyelv? | 34 |
3.2. Nyelvváltozatok | 34 |
3.2.1. Nyelvváltozatok és társadalmi együttélés | 35 |
3.3. Stílusok, kódok | 37 |
3.3.1. Stílus, regiszter | 37 |
|
4. A NYELV HASZNÁLATA | 41 |
4.1. Jelentés, értelmezés, használat | 41 |
4.2. A mondatok használata | 42 |
4.2.1. Beszédaktusok | 43 |
4.2.2. A beszédhelyzet szerepe | 45 |
4.2.3. Előfeltevések | 46 |
4.3. Többértelműségek | 48 |
4.4. Jelentéstan és logika | 50 |
4.4.1. Jelentés és jelölet | 51 |
4.4.2. Kompozicionalitás | 52 |
4.5. Mondatrészek jelentésbeli szerepei | 54 |
4.5.1. Igei jelentések, eseményszerkezet | 54 |
4.5.2. Kötelező bővítmények | 55 |
4.5.3. Tematikus szerepek | 56 |
4.5.4. Kommunikatív szerepek | 58 |
|
5. MONDATTAN | 60 |
5.1. Mondatszerkezet | 60 |
5.1.1. A szerkezet létezésének ténye | 60 |
5.1.2. A szerkezet megállapításának módjai | 62 |
5.1.3. Megszakított összetevők | 62 |
5.1.4. Frázisszerkezet | 64 |
5.2. Grammatikai funkciók | 67 |
5.3. Egyeztetés és szórend | 69 |
5.4. Néhány mondattani probléma | 70 |
5.4.1. Vonzat és adjunktum | 70 |
5.4.2. Lexikai integritás | 72 |
5.4.3. Kompozicionalitási problémák | 73 |
|
6. ALAKTAN | 75 |
6.1. Az alaktan alapfogalmai | 75 |
6.1.1. Szó | 75 |
6.1.2. Szótári tétel | 76 |
6.1.3. Szófaj | 76 |
6.1.4. Morféma | 78 |
6.2. Szóalkotás | 80 |
6.2.1. Szóképzés | 80 |
6.2.2. Szóösszetétel | 81 |
6.3. Toldalékolás | 81 |
6.3.1. A toldalékok osztályozása | 81 |
6.3.2. Hiányos paradigmák, kivételes alakok | 83 |
6.3.3. Nyelvosztályok toldalékolás szempontjából | 84 |
6.3.4. A magyar toldalékok típusai | 84 |
|
7. FONETIKA ÉS FONOLÓGIA | 86 |
7.1. Fonetika | 86 |
7.1.1. A beszéd akusztikus vizsgálata | 86 |
7.1.2. Artikuláció | 89 |
7.2. Fonológia | 91 |
7.2.1. Fonémák | 91 |
7.2.2. Fonológiai jegyek | 92 |
7.2.3. Fonológiai szabályok | 94 |
7.2.4. Fonotaktikai szabályok | 97 |
7.2.5. Lexikális és posztlexikális szabályok | 99 |
7.3. Prozódia | 100 |
7.3.1. Hosszúság | 100 |
7.3.2. Autoszegmentális ábrázolás | 100 |
7.3.3. Intonáció | 101 |
7.3.4. Szegmentum-csontváz | 102 |
|
8. TÖRTÉNETI NYELVÉSZET | 105 |
8.1. Nyelvi változatosság, nyelvi változás | 105 |
8.1.1. A nyelvváltozás folyamata | 105 |
8.1.2. A nyelvváltozatok hatása és idegen hatások | 106 |
8.2. Hangváltozások és alaktani változások | 108 |
8.3. Mondatszerkezeti változások | 111 |
8.4. Jelentésbeli változások | 113 |
8.4.1. Az informativitás és a gyakoriság szerepe | 114 |
8.5. Funkcionalizmus, teleológia | 115 |
8.6. Nyelvtörténet | 116 |
8.6.1. Nyelvek hasonlósága, nyelvrokonság | 116 |
8.6.2. Az összehasonlító módszer | 116 |
8.6.3. Családfaelmélet és hullámelmélet | 117 |
8.6.4. Lexikai statisztika és glottokronológia | 118 |
8.6.5. Nyelvtörténet és segédtudományai | 118 |
8.6.6. Nyelvcsaládok | 119 |
8.6.7. Nyelvrokonság és identitás | 119 |
|
9. A NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETE | 121 |
9.1. Az írás története | 121 |
9.2. Nyelvészet az ókorban | 122 |
9.2.1. A görög nyelvészet | 122 |
9.2.2. Az indiai nyelvészet | 123 |
9.2.3. Római nyelvészet | 124 |
9.2.4. A klasszikus tévhit | 124 |
9.3. Nyelvészet a középkorban | 125 |
9.4. A 19. század nyelvészete | 126 |
9.5. A 20. századi strukturalizmus | 127 |
9.5.1. Ferdinand de Saussure | 127 |
9.5.2. A kelet-európai strukturalizmus | 128 |
9.6. Az amerikai nyelvészet a 20. században | 130 |
9.6.1. A deskriptív iskola előfutárai | 130 |
9.6.2. Az amerikai deskriptív nyelvészet | 132 |
9.6.3. A generatív nyelvtan | 133 |
9.7. Nem transzformációs generatív irányzatok | 139 |
9.7.1. A nem levezetésalapú nyelvtanok megjelenése | 140 |
9.7.2. Megszorításalapú elméletek | 140 |
9.8. Posztgenerativista irányzatok | 145 |
|
OLVASMÁNYOK | 148 |
|
FOGALOMTÁR | 157 |
|
TÁRGYMUTATÓ | 179 |