Horváth Péter Iván: A szakfordítások lektorálása
Elmélet és gyakorlat

Megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Horváth Péter Iván: A szakfordítások lektorálása

240 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9789639902718
2011

ELŐSZÓ	11

1. BEVEZETÉS	13
1.1. A kutatás tárgya és a témaválasztás oka	13
1.1.1. Személyes előzmények	13
1.1.2. A lektorálás helye a fordítástudományban	14
1.2. Szakirodalmi előzmények	15
1.2.1. Magyar szakmunkák	15
1.2.2. Nemzetközi szakmunkák	16
1.2.3. Cunningham (1971)	17
1.2.4. Hosington és Horguelin (1980), Horguelin és Brunette (1998)	18
1.2.5. Mossop (2001)	19
1.2.6. Parra Galiano (2005)	20
1.2.7. A három monográfia összefoglaló értékelése	21
1.3. A kutatás céljai	22
1.4. A kutatás hipotézisei	22
1.5. Az értekezés tudományos szemlélete és felépítése	23
1.5.1. A fordítástudomány megítélése	23
1.5.2. Az értekezés tudományos szemlélete	24
1.5.3. Az értekezés felépítése	26

2. A LEKTOR	29
2.1. A lektor szótári meghatározásai	29
2.2. A lektor mint a fordítási folyamat résztvevője	32
2.2.1. Az OFFI lektorainak kapcsolata a fordítókkal	32
2.2.2. A lektor és a fordító összehasonlítása	34
2.3. A lektor kompetenciája	36
2.3.1. A lektor illetékessége	36
2.3.2. Elmélet: a fordítói kompetencia (Lesznyák 2003)	38
2.3.3. Gyakorlat: a fordítói kompetencia egy felmérés alapján (Bodnár és Simigné 2006)	41
2.3.4. Gyakorlat: a fordítói kompetencia az EN 15038 szabvány szerint	41
2.3.5. Gyakorlat: a lektori kompetencia egy felmérés alapján (Künzli 2006)	42
2.3.6. Kísérlet a lektori kompetencia meghatározására	43
2.4. Az OFFI lektorainak feladatköre	45
2.5. A lektor alapelvei	47
2.5.1. Az alapelvek előíró szemléletben (Mossop 2001)	48
2.5.2. Az alapelvek leíró szemléletben (Künzli 2007)	49
2.6. A lektor szerepei	50
2.7. Összefoglaló	52

3. A LEKTORÁLÁS	55
3.1. A lektorálás szótári meghatározásai	55
3.2. A lektorálás fordítástudományi meghatározásai	56
3.2.1. Magyar szakmunkák	56
3.2.2. Nemzetközi szakmunkák	56
3.3. A lektorálás fordítóirodai meghatározásai	59
3.3.1. Felmérés a magyar fordítóirodák lektorálási gyakorlatáról	59
3.3.2. Esettanulmány: az Intercontact lektorálási szabályzata	65
3.3.3. A felmérés eredményeinek összegzése	68
3.4. A lektorálás paraméterei	69
3.4.1. Darbelnet (1977)	70
3.4.2. Horguelin és Brunette (1998)	70
3.4.3. Mossop (2001)	71
3.4.4. Parra Galiano (2005)	73
3.5. A lektorálás tipológiája	74
3.5.1. Hatókör: mennyiség és minőség	74
3.5.2. A nyelvek száma	76
3.5.3. A két- és az egynyelvű lektorálás különbségei egy kutatás alapján (Brunette, Gagnon és Hine 2005)	77
3.5.4. A fordítási nyelvek száma a gyakorlatban	77
3.5.5. A lektorálás funkciója	78
3.5.6. A maximális és a minimális lektorálás gyakorlati megítélése	79
3.5.7. A lektorok száma	80
3.5.8. A lektor anyanyelve	80
3.5.9. A lektorálás időzítése	81
3.5.10. A lektor írástechnikája	81
3.5.11. A lektorált fordítás típusa	81
3.5.12. A fordító–lektor viszony	82
3.5.13. A lektorálás tipológiája egy felmérés alapján (Robert 2007)	83
3.6. A lektorálás mint az OFFI egyik alaptevékenysége	84
3.6.1. A lektorálás az OFFI történetében	84
3.6.2. A lektorálás meghatározása az OFFI-ban	86
3.7. A lektorálás mint a fordítás kísérőjelensége	87
3.7.1. Elmélet: a lektorálás mint paratranszlatorikus jegy	87
3.7.2. Gyakorlat: a lektorálás helye a fordítási folyamatban	87
3.7.3. Az önlektorálás: elmélet	88
3.7.4. Az önlektorálás: gyakorlat (Yi-yi Shih 2006)	89
3.7.5. A korrektúra	90
3.7.6. Az előszerkesztés, az előfordítás és az utószerkesztés	92
3.7.7. Az utószerkesztés egy felmérés alapján (Krings 2001)	94
3.7.8. Az átdolgozás	94
3.8. A lektorálás mint a minőségbiztosítás eszköze	95
3.9. A lektorálás mint hasznos tevékenység	96
3.9.1. Martin (2002)	97
3.9.2. Martin (2007)	98
3.9.3. Farkas (2006)	99
3.9.4. Prioux és Rochard (2007)	100
3.10. A lektorálás mint olvasás	102
3.10.1. Elmélet: a lektorálás olvasástipológiája	104
3.10.2. Gyakorlat: a korrektúraolvasás és a hibaészlelés egy felmérés alapján (Gósy 2005)	105
3.11. A lektorálás mint írás	105
3.12. A lektorálás mint javítási műveletsor	106
3.12.1. Elmélet	106
3.12.2. Gyakorlat	107
3.12.3. További elmélet	108
3.12.4. Javítás és rontás	108
3.13. A lektorálás mint nyelvalakítás	109
3.13.1. A lektorálás mint szervezett nyelvalakítás (Lanstyák 2008)	109
3.13.2. A lektorálás és nyelvművelés összehasonlítása	110
3.13.3. A nyelvművelés helyzete a rendszerváltás óta	112
3.13.4. Elmélet: a nyelvművelés haszna a lektorálás számára	116
3.13.5. Gyakorlat: az első esettanulmány (igényelhetőek → igényelhetők)	117
3.13.6. Gyakorlat: a második esettanulmány (el van látva)	117
3.13.7. Gyakorlat: a harmadik esettanulmány (európai parlamenti jogszabálytervezet)	120
3.13.8. Gyakorlat: a nyelvhelyesség egy felmérés alapján (Heltai és Gósy 2005)	123
3.13.9. További elmélet: a jövő útjai	123
3.14. A lektorálás mint a fordítói készségfejlesztés eszköze	124
3.14.1. Joyal (1969)	125
3.14.2. Somers (2001)	125
3.15. A lektorálás mint a fordítóképzés eszköze	126
3.15.1. A pedagógiai lektorálás: Klaudy (2005)	126
3.15.2. A pedagógiai lektorálás: Allignol (2007)	127
3.15.3. A pedagógiai és a pragmatikai lektorálás	127
3.16. Összefoglaló	128

4. A LEKTORÁLT FORDÍTÁS	131
4.1. A lektorált fordítás meghatározása	131
4.2. A lektorált fordítás mint szövegtípus	131
4.2.1. Beaugrande és Dressler (2000)	131
4.2.2. Genette (1982)	132
4.2.3. Popovič (1980)	133
4.2.4. Szabómihály (2003)	133
4.3. A lektorált fordítás mint nyelvváltozat	134
4.3.1. A nyelvközi változatok	134
4.3.2. A fordításnyelv	134
4.3.3. A „lektorálásnyelv”	135
4.4. A lektorált fordítás mint javított vagy rontott szövegváltozat	136
4.4.1. A lektorálás mint minőségbiztosítási tényező terminológiája	136
4.4.2. A jó–rossz kérdése a szakirodalomban (Pergnier 1990)	139
4.4.3. A jó–rossz kérdése az OFFI gyakorlatában	140
4.4.4. A viszonyítás elmélete (Hoey és Houghton 2005)	141
4.4.5. A viszonyítás gyakorlata (Arthern 1983)	141
4.5. A lektorált fordítás mint a lektorálási univerzálék megnyilvánulása	142
4.5.1. Kompetenciák, alapelvek, paraméterek és univerzálék	142
4.5.2. Univerzálék a fordítástudományban	144
4.5.3. Univerzálék a lektorálás kutatásában	146
4.6. Összefoglaló	146

5. A KUTATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI	147
5.1. A kutatási módszerek kiválasztása	147
5.1.1. A kutatási módszerek elmélete (Mossop 2007)	147
5.1.2. A kiválasztott kutatási módszerek gyakorlati kérdései	147
5.2. Az adatközlők kiválasztása	149
5.3. A korpusz összetétele	149
5.3.1. Mennyiségi és minőségi megfontolások	149
5.3.2. A lektorált fordítások korpusznyelvészeti besorolása	150
5.4. A vizsgált lektorálási paraméterek és lektorálási műveletek	153
5.5. A lektorálás egysége	155

6. A LEKTORÁLÁSI KORPUSZOK ELEMZÉSE	157
6.1. A nagy korpusz adatai	157
6.2. Az első lektor munkájának elemzése	158
6.2.1. Szerkesztés	159
6.2.2. Szórend	161
6.2.3. Ekvivalencia	164
6.2.4. Helyesírás	166
6.2.5. Stílus	167
6.2.6. Terminológia	171
6.3. Összefoglaló	172
6.4. A második lektor munkájának elemzése	173
6.4.1. Szórend	174
6.4.2. Szerkesztés	175
6.4.3. Helyesírás	176
6.4.4. Ekvivalencia	176
6.4.5. Stílus	177
6.4.6. Terminológia	178
6.5. Összefoglaló	179
6.6. A harmadik lektor munkájának elemzése	179
6.6.1. Szórend	181
6.6.2. Szerkesztés	182
6.6.3. Helyesírás	183
6.6.4. Ekvivalencia	183
6.6.5. Terminológia	183
6.6.6. Stílus	184
6.7. Összefoglaló	186
6.8. A negyedik lektor munkájának elemzése	187
6.8.1. Szórend	188
6.8.2. Szerkesztés	190
6.8.3. Stílus	190
6.8.4. Terminológia	193
6.8.5. Helyesírás	193
6.8.6. Ekvivalencia	193
6.9. Összefoglaló	195
6.10. Az ötödik lektor munkájának elemzése	196
6.10.1. Szerkesztés	197
6.10.2. Helyesírás	197
6.10.3. Szórend	198
6.10.4. Terminológia	199
6.10.5. Stílus	199
6.10.6. Ekvivalencia	200
6.11. Összefoglaló	200
6.12. A lektorálási kísérlet	200
6.12.1. A kísérlet leírása	200
6.12.2. A lektori változtatások összehasonlítása	201
6.12.3. Összefoglaló	204

7. A KUTATÁS EREDMÉNYEI	205
7.1. Az öt lektor személyes–szakmai tulajdonságai	205
7.2. A lektorálási paraméterek sajátosságai	206
7.3. A lektorálási műveletek sajátosságai	208
7.4. Az első hipotézis ellenőrzése	210
7.5. A második hipotézis ellenőrzése	211
7.6. A harmadik hipotézis ellenőrzése	211
7.7. A negyedik hipotézis ellenőrzése	211
7.8. Az ötödik hipotézis ellenőrzése	213

8. KITEKINTÉS	215
9. IRODALOMJEGYZÉK	219
10. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE	227
11. SZAKKIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE	229

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 117. tagja.

Horváth Péter Iván: A szakfordítások lektorálásaElmélet és gyakorlat

Horváth Péter Iván: A szakfordítások lektorálása
Elmélet és gyakorlat