| ELŐSZÓ | 11 |
| |
| A) EGY EMBERKÖZPONTÚ NYELVSZEMLÉLET FELÉ | 17 |
| I. PRAGMATIKAI FORDULAT A NYELVTUDOMÁNYBAN | 19 |
| II. A NYELV: HATALOM ÉS FEGYVER | 23 |
| III. TUDATUNK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA | 27 |
| 1. Tudatos és tudattalan dialektikája | 27 |
| 2. „Bizonytalanságok” a tudat működésében | 28 |
| 3. Absztrakció és analógia | 29 |
| IV. ELLENTÉTEK EGYSÉGE A NYELVBEN | 31 |
| 1. Nyelv és nyelven kívüli világ | 31 |
| 2. A nyelv társadalmi és egyéni, objektív és szubjektív oldala | 32 |
| 3. Állandóság és változékonyság a nyelvben: diszkrét és folyamatos kapcsolódások | 33 |
| 4. Közlő és befogadó interakciója, megértés és meg nem értés | 34 |
| V. A NYELV MEGHATÁROZATLAN TÁRGYIASSÁGA | 37 |
| 1. A nyelv iránti bizalmatlanság | 37 |
| 2. A nyelv meghatározatlan tárgyiasságának problémája a nyelvtudományban | 38 |
| 3. Kategorizációs nehézségek, közbülső jelenségek a nyelvi struktúrában | 39 |
| 4. A mondat értelmi meghatározottsága a nyilatkozatban | 44 |
| 5. A nyelv szimbolikus természete; a szójelentés bizonytalansága | 46 |
| 6. Nyelvi szövegek, nyelvváltozatok és a nyelvek meghatározatlan tárgyiassága | 47 |
| VI. A NYELVHASZNÁLAT FUNKCIÓI | 49 |
| 1. Funkciók kialakulása a gyermeki nyelvelsajátítás folyamatában | 49 |
| 2. A funkciók módosulása és bővülése felnőttkorban | 50 |
| |
| B) ÁLCÁZÁS ÉS ÁMÍTÁS A NYELV HASZNÁLATÁBAN | 53 |
| VII. EVOLÚCIÓS ELŐZMÉNYEK | 55 |
| VIII. A „HAMIS BESZÉD” MINT FILOZÓFIAI PROBLÉMA – A LEPLEZÉS RETORIKAI ESZKÖZEI QUINTILIANUSNÁL | 59 |
| IX. A REJTŐZKÖDŐ MAGATARTÁS TÁRSADALMI ÉS LÉLEKTANI GYÖKEREI | 64 |
| X. A HAZUGSÁG PROTOTIPIKUS MEGKÖZELÍTÉSBEN | 66 |
| XI. TABUK ÉS EUFEMIZMUSOK | 71 |
| 1. Szómágia és tabu | 71 |
| 2. Tabuk és eufemizmusok különböző korokban | 73 |
| 3. Az eufemizmusok osztályozása | 75 |
| 4. Az eufemizmusok formái | 79 |
| 5. Az eufemizmushoz közeli kategóriák | 82 |
| XII. LEPLEZÉS A NYILATKOZAT SZINTJÉN | 86 |
| 1. A beszédaktus-elmélet és bahtyini előzménye | 86 |
| 2. A közvetett beszédaktusok néhány fajtája | 88 |
| 3. A beszédaktus-elmélet továbbfejlesztése Grice-nál | 90 |
| 4. Közvetett beszédaktusok Tolsztoj „Anna Karenina” c. regényében | 91 |
| XIII. AZ UDVARIASSÁG MINT PRAGMATIKAI MODALITÁS | 98 |
| 1. A kettős egyéni arculatnak megfelelő közelítő és tartózkodó udvariasság | 98 |
| 2. Az udvariasság különböző formái az egyes nyelvekben; két- és többfokozatú rendszerek | 100 |
| 3. A hatalom és a szolidaritás szemantikája, a T/V formák használata | 101 |
| 4. A megszólítás viszontagságai nyelvünkben | 101 |
| 5. A T/V váltás érzelmi konnotációja | 103 |
| XIV. A MEGGYŐZÉS BESZÉDMÓDJAI | 105 |
| 1. A perszuazív funkció | 105 |
| 2. A tömegek lélektana Le Bon és Freud felfogásában | 106 |
| XV. A PROPAGANDA | 108 |
| 1. Mítosz, ideológia, hőskultusz | 108 |
| 2. A propaganda nyelvi sajátosságai | 109 |
| XVI. PROPAGANDANYELVEK A XX. SZÁZADBAN | 114 |
| 1. A hitleri Németország propagandájának nyelve | 115 |
| 2. A sztálini korszak propagandájának nyelve a Szovjetunióban | 118 |
| 3. A bürokrácia nyelve | 124 |
| 4. Az orwelli „újbeszéd” | 127 |
| 5. Marcuse az autoritárius nyelvhasználatról | 129 |
| XVII. A REKLÁM NYELVE | 132 |
| 1. Propaganda és reklám; meggyőzés és manipuláció | 132 |
| 2. A reklámnyelv jellemzői | 134 |
| 3. A reklám szintaxisa | 136 |
| 4. A reklámszövegek poétikája | 137 |
| XVIII. KÖZHELYEK | 139 |
| 1. A közhely meghatározása | 139 |
| 2. A közhelyek létrejötte, motivációja | 140 |
| 3. A közhelyek válfajai | 141 |
| XIX. VICCEK | 144 |
| 1. A vicc fogalma, viccmeghatározások | 144 |
| 2. A viccmondó és hallgatóságának interakciója | 145 |
| 3. Vicc és álom | 147 |
| 4. Két korszakábrázoló vicc | 147 |
| |
| UTÓSZÓ HELYETT | 150 |
| SUMMARY | 152 |
| HIVATKOZOTT MŰVEK | 157 |
támogatta.