Előszó | 9 |
|
I. BEVEZETÉS | 11 |
|
II. ÁLTALÁNOS ASPEKTOLÓGIAI KERET | 13 |
1. Elméleti bevezető | 14 |
1.1. Aspektuselméleti áttekintés | 14 |
1.1.1. Vendler (1967) | 15 |
1.1.2. Comrie (1976) | 17 |
1.1.3. Dahl (1985) | 23 |
1.1.4. Dowty (1986) | 25 |
1.1.5. Smith (1991) | 26 |
1.1.6. Klein (1994) | 38 |
1.1.7. Tenny (1994) | 44 |
1.1.8. Michaelis (2002) | 48 |
1.1.9. Borik–Reinhart (2004) | 52 |
1.1.10. Verkuyl (2005) | 55 |
1.1.11. Boland (2006) | 58 |
1.1.12. Levin–Rappaport (2005), Rappaport (2008) | 60 |
1.2. Az aspektualitás szintjei, rendszere és jelölése | 63 |
1.2.1. Aspektuális szintek és kategóriák | 64 |
1.2.1.1. A szituációs aspektus | 64 |
1.2.1.2. A nézőponti aspektus | 66 |
1.2.2. Az aspektus kompozicionalitása és a két szegmens közötti kapcsolat | 70 |
1.2.2.1. Az ige argumentumainak és adjunktumainak szerepe | 70 |
1.2.2.2. A nézőponti aspektus szerepe | 72 |
1.3. Összegzés | 77 |
2. A magyar aspektusrendszer | 78 |
2.1. Az aspektus a magyar szakirodalomban | 78 |
2.1.1. Wacha (1976, 1989, 2001) | 78 |
2.1.2. Pete (1986, 1994) | 83 |
2.1.3. Kiefer (1992, 1996, 2006, 2007), Gyuris–Kiefer (2008) | 84 |
2.1.4. Csirmaz (2006) | 92 |
2.2. A magyar aspektusrendszer kategóriái | 93 |
2.2.1. A szituációs aspektus kategóriái | 94 |
2.2.2. A nézőponti kategóriák és szerepük a szituációs aspektus alakításában | 98 |
2.2.2.1. A progresszív aspektus | 99 |
2.2.2.2. Az egzisztenciális aspektus | 102 |
2.2.2.3. A habituális aspektus | 105 |
2.2.2.4. A rezultatívum és a kvázi-perfektum | 108 |
2.3. Összegzés | 109 |
|
III. A STATIKUSSÁG A MAGYAR ASPEKTUSRENDSZERBEN | 111 |
3. Az állapotok kategóriája és a statikusságtesztek | 112 |
3.1. Az állapotok általános jellemzői | 112 |
3.1.1. A homogenitás | 112 |
3.1.2. Az állapotok inherens perszisztenciája | 114 |
3.1.3. A non-ágentivitás | 116 |
3.1.4. A statikusság részjegyeinek egymáshoz való viszonya | 117 |
3.2. Pragmatikai-intervallumszemantikai és jólformáltsági tesztek | 118 |
3.2.1. A pragmatikai-intervallumszemantikai tesztek | 118 |
3.2.1.1. Az időszerkezet hézagossága | 118 |
3.2.1.2. A részintervallum-kritérium | 120 |
3.2.1.2.1. A gyenge oszthatóság | 120 |
3.2.1.2.2. Az erős oszthatóság | 121 |
3.2.1.3. Az eseményszerkezet kumulativitása | 122 |
3.2.2. A szemantikai-jólformáltsági tesztek | 123 |
3.2.2.1. A [±Telikus] jegy ellenőrzésére szolgáló szemantikai-jólformáltsági tesztek | 123 |
3.2.2.1.1. A határpontos és határpont nélküli időmódosítókkal való kombináció | 123 |
3.2.2.1.2. Az egyidejűség/előidejűség kifejezésének ellenőrzése | 124 |
3.2.2.2. A [±Dinamikus] jegy ellenőrzésére szolgáló tesztek | 125 |
3.2.2.2.1. A progresszivitással való kombináció | 125 |
3.2.2.2.2. Az ágentivitástesztek | 128 |
3.2.2.2.2.1. A felszólító móddal való kombináció | 129 |
3.2.2.2.2.2. A (rá)kényszerít, meggyőz és rávesz típusú igékkel való kombináció | 130 |
3.2.2.2.2.3. A szándékosan és óvatosan/gondosan módhatározókkal való kombináció | 131 |
3.2.2.2.3. Az egyszerű jelen idejű alak aktuális vagy frekventatív értelmezése | 132 |
3.2.2.2.4. Az aspektuális igékkel való kombináció | 133 |
3.2.2.2.5. A dinamikusságot implikáló módhatározókkal való kombináció | 136 |
3.2.2.2.5.1. A sebességet kifejező adverbiumokkal való kombináció | 136 |
3.2.2.2.5.2. Az eseményszerűség kibontakozásának módját jelölő egyéb adverbiumokkal való kombináció | 137 |
3.2.2.2.6. Az adverbiális kvantifikáció | 139 |
3.2.2.2.7. Az ez történt típusú kifejezésekkel való kombináció | 140 |
3.3. Alternatív állapotértelmezések | 141 |
3.4. A statikusság meghatározása és tesztelése | 144 |
3.5. Összegzés | 149 |
4. A rezultatívum mint kompozicionálisan kódolt (származtatott) állapot | 150 |
4.1. A predikatív határozói igeneves szerkezetek a szakirodalomban | 151 |
4.1.1. Leíró megközelítések | 151 |
4.1.2. Elméleti megközelítések | 152 |
4.1.2.1. A szerkezettípus mint passzívum | 153 |
4.1.2.1.1. Alberti (1996, 1997, 1998) | 153 |
4.1.2.1.2. Laczkó (1995, 2000, 2005) | 156 |
4.1.2.1.3. Márkus (2008) | 158 |
4.1.2.2. Érvek a passzívumként való elemzés ellen | 159 |
4.1.2.2.1. Tóth (2000) | 159 |
4.1.2.2.2. Bartos (2008) | 161 |
4.2. A szerkezettípus a magyar aspektusrendszerben | 164 |
4.2.1. A nézőponti aspektus szintje: a magyar rezultatív szerkezettípusok mint (pre)aspektuális kategóriák | 164 |
4.2.1.1. A szerkezettípus kategorizálása | 164 |
4.2.1.2. Két probléma: a korlátozott produktivitás és a patienspreferáló funkcióelosztás | 168 |
4.2.1.2.1. A korlátozott produktivitás mint a rezultatív szemlélet velejárója | 168 |
4.2.1.2.1.1. A rezultatívum produktivitása | 169 |
4.2.1.2.1.2. A kvázi-perfektum produktivitása | 175 |
4.2.1.2.2. A patienspreferáló funkcióelosztás mint a rezultativitás gyakori velejárója | 176 |
4.2.2. A rezultatív szerkezettípusok a szituációs aspektus szegmensében | 178 |
4.2.2.1. A rezultatívum mint aspektuális operátor | 178 |
4.2.2.2. A kvázi-perfektum mint aspektuális operátor | 179 |
4.3. Összegzés | 180 |
|
IV. ÖSSZEGZÉS | 181 |
Hivatkozások | 184 |
|