| ELŐSZÓ | 9 |
| |
| 0. A HIBAELEMZÉS MINT KUTATÁSI MÓDSZER | 11 |
| |
| 1. A NYELVBOTLÁS | 15 |
| 1.1. Meghatározás | 15 |
| 1.2. A nyelvbotlásban részt vevő elemek; tipológia | 16 |
| 1.3. A nyelvbotláskutatás módszerei | 22 |
| 1.3.1. Mi a különbség az on line és az off line korpuszok összetételében? | 23 |
| 1.3.2. Mit tudhatunk meg az on line és az off line korpuszokból? | 25 |
| 1.3.3. Kísérletileg kiváltott nyelvbotlások | 26 |
| 1.4. Megjósolhatók-e a nyelvbotlások? | 29 |
| 1.4.1. A hangzó alakra vonatkozó kritériumok | 29 |
| 1.4.2. A lexikai elemek érintettsége | 32 |
| 1.4.3. A tipizálás nehézségei | 33 |
| 1.5. Előfordulási gyakoriság | 36 |
| 1.6. Az önkorrekció | 38 |
| |
| 2. A NYELVBOTLÁSHOZ HASONLÓ JELENSÉGEK | 41 |
| 2.1. A „nyelvemen van” jelenség | 41 |
| 2.2. Az elírás (kézi és gépi) | 42 |
| 2.3. A félreolvasás | 45 |
| |
| 3. A TÉMA KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE | 46 |
| 3.1. Az előzmények: Meringer és Wundt | 46 |
| 3.2. Az elszólás a freudi elméletben | 48 |
| 3.3. A beszédprodukció kutatása a kognitív paradigmában | 51 |
| 3.3.1. Az autonóm szeriális (moduláris) modellek | 52 |
| 3.3.1.1. Fromkin modellje | 53 |
| 3.3.1.2. Stemberger modellje | 54 |
| 3.3.1.3. Garrett modellje(i) | 54 |
| 3.3.1.4. Shattuck-Hufnagel modellje | 56 |
| 3.3.1.5. Levelt modellje | 57 |
| 3.3.2. Az interaktív (párhuzamos információfeldolgozó) modellek | 59 |
| 3.3.2.1. A PDP-modellek | 60 |
| 3.3.2.2. Az aktivációterjedéses modellek előzményei: a kognitív architektúrák és a komputációs modellek | 61 |
| 3.3.2.2.1. Dell aktivációterjedéses modellje | 63 |
| 3.4. Az autonóm (szeriális) és az interaktív (párhuzamos feldolgozású) modellek összehasonlítása | 65 |
| 3.5. Szociális modellek | 67 |
| 3.5.1. Herrmann rendszerszabályozó modellje | 68 |
| |
| 4. A BESZÉDPRODUKCIÓ FOLYAMATA A KONCEPTUSTÓL A HANGZÓ BESZÉDIG | 70 |
| 4.1. A beszédprodukció biológiai alapjai | 70 |
| 4.2. Az agyi tevékenység modellálása. A mentális lexikon | 73 |
| 4.2.1. A konceptus szintje | 73 |
| 4.2.2. A lemma szintje | 76 |
| 4.2.3. A lexéma szintje | 78 |
| 4.2.4. A sorbarendezés szintje | 80 |
| 4.2.5. A megvalósulás | 80 |
| |
| 5. A TERVEZÉSI SZINTEK ÜZEMZAVARAI: A NYELVBOTLÁSOK | 83 |
| 5.1. A szintaktikai-szemantikai egység (lemma) megtalálásának zavarai | 83 |
| 5.1.1. A szerkezetkeveredés | 85 |
| 5.1.2. A freudi elszólások – a lemmatalálás sajátos zavarai | 87 |
| 5.2. A fonetikai terv (lexéma) megtalálásának zavarai | 89 |
| 5.2.1. Tulajdonnevek | 91 |
| 5.2.2. Malapropizmusok | 94 |
| 5.2.3. Szóalakvegyülések | 96 |
| 5.2.4. Multikauzális nyelvbotlások | 97 |
| 5.2.5. Beszédhangcserék | 98 |
| 5.3. A sorbarendezés zavarai | 99 |
| 5.3.1. A tagmondathatáron belül létrejövő sorbarendezési hibák | 99 |
| 5.3.1.1. Kiesés | 99 |
| 5 3.1.2. Betoldás | 101 |
| 5.3.1.3. Helycserék: anticipációk, perszeverációk és metatézisek | 102 |
| 5.3.1.3.1. A helycserék (anticipációk, perszeverációk, metatézisek) gyakorisági mutatói | 104 |
| 5.3.2. A tagmondat határait átlépő sorrendi hibák | 106 |
| 5.3.2.1. A mondatátszövődés | 107 |
| 5.3.2.2. Elmaradt vagy fölös negáció | 108 |
| |
| 6. EGY MAGYAR NYELVŰ KÍSÉRLET TAPASZTALATAI | 110 |
| |
| A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE | 116 |
| MUTATVÁNYOK EGY MAGYAR NYELVŰ ON LINE KORPUSZBÓL | 126 |
támogatta.