| Bevezetés. Mi a nyelv? | 7 |
| A nyelv szó kétféle jelentése. – A nyelvek írásbafoglalása. |
| |
| Első rész. Hogyan beszélünk? | 21 |
| A beszélőképesség testi és lelki feltételei. – Nyelv és gondolkodás. – Nyelv és társadalom. – Nyelv és logika. – Lehetséges-e egységes nyelv? |
| |
| Második rész. A nyelv anyaga és szerkezete | 40 |
| I. fejezet. A nyelv anyaga a szó | 40 |
| A szó fontossága. – Szavak keletkezése. – A szókincs gyarapodása. – Az argó és a tolvajnyelv. |
| II. fejezet. Idegen szavak átvétele | 61 |
| Keveréknyelvek. – Az egyetemes műveltség szavai. – Lefordított idegen szavak. – Küzdelem az idegen szavak ellen. |
| III. fejezet. A szó jelentése | 86 |
| A szó jelentésének kialakulása. – Kétalakú szavak. – Eufémizmus. – Népetimológia. – Rokonértelmű szavak. – Rokonalakú szavak. – Tulajdonnevek. – A szó érzelmi velejárója. – A szó értéke. |
| IV. fejezet. Szófejtés (Etimológia) | 108 |
| 1. Szófia-beszéd. – 2. Csákó. – 3. Cinkos. |
| V. fejezet. A nyelv szerkezete | 120 |
| |
| Harmadik rész. A nyelvek történeti változása | 145 |
| I. fejezet. A beszéd fejlődése az egyénben | 146 |
| Az egyén nyelvi fejlődésének korszakai. – A csecsemőkor és az első gyermekkor. – A szókincs megszerzése. – A szó jelentése. – Szóképzés. – Nyelvtani alakok. – Összefoglalás. – A nyelv fejlődése a későbbi korokban. |
| II. fejezet. A nyelv történeti változása | 181 |
| A nyelvtudomány története. – A nyelvek változásának okai. – A szavak alakjának és jelentésének változása. |
| |
| Negyedik rész. A világ nyelvei | 204 |
| A nyelvek osztályozása. |
| |
| Függelék: Idegen nyelvek tanulása | 225 |
| |
| Szómutató | 257 |
| |
| Utószó (Kiss Gábor) | 267 |
|
támogatta.