ELŐSZÓ | 9 |
|
BEVEZETÉS | 11 |
1. Elméleti alapvetés | 11 |
1.1 Általános problémafelvetés | 11 |
1.2 A kutatás elméleti előfeltevései | 16 |
1.3 A kötet felépítése | 24 |
2. A rímfogalom alakulása a huszadik században | 29 |
2.1 Formális és funkcionális rímelmélet | 30 |
2.2 A költői nyelv autonómiája: az orosz formalizmus | 32 |
2.3 A műalkotás mint szemiotikai struktúra: a strukturalizmus | 34 |
2.3.1 A strukturalista fonológia rímfelfogása | 35 |
2.3.2 A prágai strukturalizmus elméleti kiindulópontja | 36 |
2.3.3 Roman Jakobson rímelmélete | 37 |
2.3.4 A rím kvantitatív modellje a strukturalizmusban | 39 |
2.3.5 A kései strukturalizmus rímértelmezései | 42 |
2.4 A műalkotás mint sematikus képződmény: a fenomenológiai irodalomtudomány | 44 |
2.5 A műalkotás mint megismerésmód: az új kritika | 47 |
2.5.1 Az új kritika ismeretelméleti háttérfeltevései | 47 |
2.5.2 A rím mint verbális ikon: Wimsatt rímelmélete | 48 |
2.5.3 A rím organikus elmélete: Donald Wesling | 49 |
2.6 A jelentés járulékossága: következtetések | 52 |
2.7 Összegzés | 55 |
|
I. RÉSZ: A RÍM MINT SZEMANTIKAI STRUKTÚRA | 57 |
3. Referenciális állványzatépítés – a rím jelentéskezdeményező funkciójának pragmatikai motiváltsága | 57 |
3.1 Pragmatikai problémafelvetés | 57 |
3.2 Rím és konstruálás | 59 |
3.3 A rím szerepe a munkamemória folyamataiban | 66 |
3.3.1 Pszicholingvisztikai problémafelvetés | 66 |
3.3.2 A munkamemória pszichológiai elmélete | 68 |
3.3.3 A rím funkciója a memorizálásban – kísérlet bemutatása | 71 |
3.3.4 A kísérlet eredményeinek értékelése | 72 |
3.3.5 Következtetések | 74 |
3.4 Rím és állványzatépítés | 76 |
3.5 Referenciális állványzatépítés szépirodalmi megnyilatkozásokban | 84 |
3.6 Összegzés | 90 |
4. A rím mint koherenciatényező – a rím működésének szövegtani aspektusa | 93 |
4.1 Szövegtani problémafelvetés | 94 |
4.2 Koherenciaviszonyok a szöveg értelemszerkezetében | 97 |
4.2.1 A koherencia givóni értelmezése | 98 |
4.2.2 Az anaforikus viszony kognitív nyelvészeti modellje | 100 |
4.3 A rím indirekt anaforikus működése | 103 |
4.4 Keret és állványzat – szövegtipológiai vonatkozások | 107 |
4.5 Összegzés | 109 |
5. A rím indirekt anaforikus működésének kognitív szemantikai leírása | 110 |
5.1 Szemantikai problémafelvetés | 110 |
5.2 Határozatlanság és metonímia a nyelvben | 112 |
5.2.1 Megalapozás és lehorgonyzás | 115 |
5.3 Az anafora kognitív szemantikai magyarázata | 118 |
5.4 A rím indirekt anaforikus működése | 122 |
5.5 A procedurális tudás szerepe a lírai megnyilatkozások feldolgozásában | 126 |
5.6 Összegzés | 128 |
|
II. RÉSZ: A RÍM MINT SZIMBOLIKUS STRUKTÚRA | 129 |
6. A rímkategória kognitív fonológiai jellemzése és a rím fonológiai modellje | 129 |
6.1 Fonológiai problémafelvetés | 129 |
6.2 A kognitív fonológia elméleti kiindulópontja | 131 |
6.3 A rím fonológiai kategóriájának szerveződése | 135 |
6.4 A rím fonológiai struktúrája | 144 |
6.5 Összegzés | 148 |
7. A rímhelyzet mint jelentéssel bíró szöveghely – korpuszvizsgálati eredmények | 150 |
7.1 A rím mint szerkezeti mintázat – korpusznyelvészeti problémafelvetés | 151 |
7.2 Előfeszítés, típusgyakoriság és elemi mondat – a vizsgálat elméleti kiindulópontja | 153 |
7.2.1 A rím mint szövegkolligációs jelenség – a lexikális előfeszítés elmélete | 154 |
7.2.2 Típusgyakoriság és produktivitás | 157 |
7.2.3 Az elemi mondat mint szemantikai kiindulópont | 158 |
7.3. A vizsgált korpuszok bemutatása | 161 |
7.4 Eredmények és következtetések | 162 |
7.4.1 Szófajtani kategóriák | 163 |
7.4.2 Az elemi jelenet kidolgozásának funkcionális kategóriái | 166 |
7.4.2.1 A folyamat | 166 |
7.4.2.2 A résztvevők | 167 |
7.4.2.3 A körülmények | 168 |
7.4.3 A két kategorizálási mód összevetésének tanulságai | 169 |
7.5 Összegzés | 173 |
8. Előtérbe kerülés, kulturális kogníció, identitásképzés – a rím stilisztikai vonatkozásai | 174 |
8.1 A rím mint stilisztikai tényező | 174 |
8.2 A rím stilisztikai potenciálja | 177 |
8.2.1 A rím mint alakzat a kognitív stilisztikában | 177 |
8.2.2 A rím mint deiktikus szövegelem | 179 |
8.2.3 A rím stilisztikai potenciálja – következtetések | 190 |
8.3 Rím és identitás | 192 |
8.3.1 A stílus és az identitásképzés összefüggései | 193 |
8.3.2 A stílus szociokulturális tényezői és a rím | 195 |
8.3.3 A rím stilisztikai funkciója a populáris költészetben – esettanulmány | 198 |
8.4 Összegzés | 206 |
9. Egy nyelvtudományi rímelmélet lehetőségei és eredményei – végső következtetések | 208 |
|
HIVATKOZOTT IRODALOM | 213 |
|
TÁRGYMUTATÓ | 221 |