Bevezető | 7 |
|
1. A modalitás fogalmáról | 9 |
1.1. Bevezetés | 9 |
1.2. A logikai modalitás-fogalom | 10 |
1.3. A modalitás mint beszélői attitűdök nyelvi kifejezőeszköze | 20 |
1.4. A modalitás mint egy morfológiailag-szintaktikailag meghatározott |
kategória jelentése | 30 |
1.5. A mondatok modális alapértéke | 33 |
1.6. Faktív és nem faktív attitűdök | 37 |
1.7. Propozicionált beszélői attitűdök | 40 |
1.8. A modalitás általános definíciója | 46 |
1.9. Összefoglalás | 49 |
|
2. A -hat/-het modális toldalék és a kell modális segédige jelentéstanához | 52 |
2.1. A -hat/-het és a kell jelentései | 52 |
2.1.1. Az aletikus modalitás | 54 |
2.1.2. Az episztemikus modalitás | 56 |
2.1.3. A deontikus modalitás | 60 |
2.1.4. A buletikus modalitás | 62 |
2.1.5. A diszpozicionális modalitás | 63 |
2.1.6. A cirkumsztanciális modalitás | 64 |
2.1.7. Egyéb modalitásfajták, illetőleg modális elemek nem modális használata | 66 |
2.1.7.1. A -hat/-het 'faktuális' használata | 67 |
2.1.7.2. A -hat/-het 'képes valamire' értelemben | 68 |
2.1.7.3. Az okozati összefüggés kifejezése | 69 |
2.1.7.4. A buletikus kell deontikus használata | 69 |
2.1.7.5. A teleologikus kell | 70 |
2.1.7.6. A fatalisztikus kell | 71 |
2.1.7.8. Összefoglalás | 72 |
2.2. A szubjektív episztemikus modalitás | 72 |
2.2.1. Bevezetés | 72 |
2.2.2. Az episztemikus lehetőség két fajtája | 73 |
2.2.3. A szubjektív episztemikus modalitású mondatok tulajdonságai | 79 |
(a) A tagadás | 79 |
(b) A kérdő mondat | 81 |
(c) A feltételes mondat (a premissza-próba) | 82 |
(d) A tud predikátum | 83 |
(e) A jövő idő használata | 84 |
2.2.4. A hangsúly és a fókusz kérdése | 85 |
2.3. Néhány szó az igék -ható képzős alakjáról | 89 |
2.4. Az episztemikus modalitás egyéb kifejezőeszközei | 91 |
2.5. Összefoglalás | 94 |
|
3. A tud segédige jelentéstanához | 96 |
3.1. A tud ige jelentései | 96 |
3.2. Levezethető-e a 'pouvoir' és 'savoir' jelentés egy alapjelentésből? | 101 |
3.3. A tud' jelentései | 102 |
3.4. A képesség és lehetőség összefüggései | 106 |
3.5. Grammatikalizációs kérdések | 109 |
3.6. Összefoglalás | 111 |
|
4. A modalitás pragmatikai aspektusai | 112 |
4.1. Bevezetés | 112 |
4.2. Deontikus beszédaktusok | 112 |
4.3. Buletikus beszédaktusok | 114 |
4.4. Udvarias kérés | 115 |
4.5. A lehetőség mint szükségszerűség | 116 |
4.6. A mond ige modális alakjai | 117 |
4.6.1. Hogy(an) mondhat | 117 |
4.6.2. A 'hiába mond' jelentés | 118 |
4.6.3. A mond modális alakja mint pragmatikai partikula | 119 |
4.6.4. A mond modális alakjainak szövegtani szerepe | 120 |
4.7. A gondol ige modális alakjai | 122 |
4.7.1. Hogy(an) gondolhat | 122 |
4.7.2. A gondol modális alakjának szövegtani funkciója | 122 |
4.8. A kell modális segédige szövegtani szerepe | 123 |
4.8.1. Az (el/meg) kell + mondani | 124 |
4.8.2. A kell tudni | 125 |
4.9. A talán módosítószó | 125 |
4.10. Összefoglalás | 126 |
|
5. Kitekintés | 128 |
5.1. Bevezetés | 128 |
5.2. Modalitás és eseményidő | 128 |
5.3. Modalitás és mondatfajta | 130 |
5.4. Modalitás és igemód | 132 |
5.5. Módosítószók, módosító határozószók | 135 |
5.6. Egyéb nyitott kérdések | 137 |
|
Irodalom | 139 |
Névmutató | 143 |