| BEVEZETÉS – ELŐSZÓ | 7 |
| |
| 1. A LÉGZÉS ÉS A LÉGZÉSTECHNIKA | 11 |
| 1.1. Légzőgyakorlatok | 13 |
| 1.1.1. Néma élettani légzés – rekeszlégzéssel | 13 |
| 1.1.2. A beszédlégzés kialakítása | 16 |
| 1.1.3. Kombinált légzőgyakorlatok: egyenlő hosszúságú rövid szólamok: a hangsúly és a hanglejtés együttese | 17 |
| 1.1.4. Kombinált légzőgyakorlat: egyenlően hosszú szólamok, hangsúlyfokozatokkal | 19 |
| 1.1.5. Kombinált légzőgyakorlat: egyenlő hosszúságú szólamok, a hangsúly és a hanglejtés együttese | 20 |
| 1.1.6. Kombinált légzőgyakorlat: egyenlő hosszúságú szólamok, a hangsúly, a hanglejtés együttese, hangfekvésváltás | 20 |
| 1.1.7. Növekvő terjedelmű szólamok: a szószerkezetek összefogása | 21 |
| 1.1.8. Változó és növekvő szólamok | 23 |
| 1.1.9. Növekvő szólamok | 25 |
| 1.1.10. Változó terjedelmű szólamok: szószerkezetek összefogása, kapcsolás, tagolás | 28 |
| 1.1.11. Kombinált légzésgyakorlatok: a változatos hangsúlyok, a közbeékelés, a ritmusváltás | 32 |
| 1.1.12. Kombinált szöveggyakorlat: a változatos hangsúlyok, a tagolás és a kapcsolás, a ritmus, a közbeékelés gyakorlása, a rezonancia fejlesztése | 35 |
| 1.1.13. Légzőgyakorlat: növekvő szólamok, a szószerkezetek összefogása és tagolása | 38 |
| 1.1.14. Kombinált légzésgyakorlat: pergetés, ritmus- és hangváltás | 40 |
| 1.1.15. Kombinált légzésgyakorlat: a dinamika, a hangfekvés, a ritmus és a hangszínezet váltásai | 42 |
| |
| 2. A HANGSZÍNEZET ÉS A HANGSZÍNEZÉS | 45 |
| 2.1. A kellemes, jól vivő beszédhang kialakítása | 45 |
| 2.2.1. Az orgánum fejlesztése | 46 |
| |
| 3. A BESZÉDHANGOK KÉPZÉSE | 66 |
| 3.1. A hangképző szervek | 66 |
| 3.2. A magánhangzók (vokálisok) | 71 |
| 3.2.1. A hátul képzett magánhangzók | 73 |
| 3.2.2. Az elöl képzett magánhangzók | 75 |
| 3.2.3. Az orrhangzós színezetű magánhangzók | 78 |
| 3.2.4. A kettőshangzók (diftongusok) | 78 |
| 3.3. A mássalhangzók (konszonánsok) | 79 |
| 3.3.1. A zárhangok | 80 |
| 3.3.2. A pergő hangok | 85 |
| 3.3.3. A réshangok | 87 |
| 3.4. Az idegen nevek, szavak, kifejezések kiejtése | 95 |
| 3.4.1. Az idegen tulajdonnevek kiejtése | 95 |
| 3.5. Hibák, vétségek a hangzók időtartamában | 100 |
| 3.6. Hibák, vétségek a hangképzési folyamatban | 103 |
| 3.6.1. A zárt szájú beszéd | 103 |
| 3.6.2. A „delabializált”, „béna ajkú” beszéd | 103 |
| 3.6.3. Az „illabializált”, „teli mosolyú” beszéd | 103 |
| 3.6.4. A merev nyelvű beszéd | 104 |
| 3.6.5. A kásás beszéd | 104 |
| 3.6.6. A mormolt beszéd | 104 |
| 3.6.7. A túl nyitott beszéd | 104 |
| 3.6.8. A felpergetett iramú beszéd | 104 |
| 3.6.9. A hátul szóló beszéd | 105 |
| |
| 4. ARTIKULÁCIÓS GYAKORLATOK | 106 |
| 4.1. Artikulációs gyakorlat: széles ejtés | 106 |
| 4.2. Artikulációs gyakorlat: ajaktorna | 106 |
| 4.3. Ritmusgyakorlat: a hosszú és a rövid hangok pontos ejtése, ritmusváltás | 107 |
| 4.4. Ritmusgyakorlat: a versritmus és az értelmi ritmus összehangolása | 112 |
| 4.5. Artikulációs gyakorlat: nyelvtörők | 116 |
| 4.6. A kritikus mássalhangzók | 117 |
| 4.7. Artikulációs gyakorlat: magánhangzók | 123 |
| 4.8. Artikulációs gyakorlat: összefoglalás | 125 |
| 4.9. Artikulációs gyakorlat: pergetés | 127 |
| 4.10. Artikulációs gyakorlat: pontos, gyors ejtés | 127 |
| 4.11. Artikulációs gyakorlat: alkalmazás | 129 |
| 4.12. Az idegen nevek és szavak kiejtése | 131 |
| 4.13. Alkalmazás: tagolás és kötés | 133 |
| 4.14. A ritmus, a hangsúlyozás és a hanglejtés együttese; a távolra szakadt rímek | 135 |
| 4.15. A hangváltások gyakorlása | 138 |
| 4.15.1. A kemény hangindítás, nyelvtorna, ajaktorna: artikulációs gyakorlat dugóval | 140 |
| 4.16. A nyelvjárási színezetű beszéd értékes! | 141 |
| |
| 5. A HANGSÚLYOZÁS ÉS A HANGERŐ | 142 |
| 5.1. A hangsúly különböző fokozatai és formái | 142 |
| 5.2. Mi a hangsúly? | 142 |
| 5.3. A hangsúly megjelenési formái a leíró nyelvtanban | 143 |
| 5.3.1. A szóhangsúly | 143 |
| 5.3.2. A szakaszhangsúly | 143 |
| 5.3.3. A mondathangsúly | 145 |
| 5.3.4. A szöveghangsúlyos mondat | 146 |
| 5.4. A hangerő váltásai és változásai | 146 |
| 5.5. A hangsúlyozás főbb szabályai | 147 |
| 5.6. Az értelmi hangsúly | 147 |
| 5.7. Az érzelmi hangsúly | 149 |
| 5.8. A ritmikai hangsúly | 149 |
| 5.9. A hangsúly és a szórend összefüggései | 149 |
| 5.10. A hangerő és váltásai | 151 |
| 5.11. Hangsúlyozási álszabályok | 152 |
| |
| 6. HANGLEJTÉS, HANGMAGASSÁG, HANGFEKVÉS | 156 |
| 6.1. A hanglejtés kisebb egységeinek szerkezete | 156 |
| 6.2. A hanglejtés alapegységei: a fekvésváltás | 157 |
| 6.3. A hanglejtés legkisebb egységei | 158 |
| 6.4. A hanglejtés kisebb egységei | 159 |
| 6.5. A hanglejtés funkciói | 160 |
| 6.5.1. A hangsúly és a hanglejtés kapcsolata | 160 |
| 6.6. A mondat modalitásának jelzése | 161 |
| 6.6.1. A kijelentő mondatok dallama | 161 |
| 6.6.2. A kérdő mondatok dallama | 162 |
| 6.6.3. A felszólító (kérő), tiltó mondatok dallama | 162 |
| 6.6.4. A hanglejtés tagoló szerepe | 163 |
| 6.7. Az összetett mondatok dallama | 163 |
| 6.7.1. Az összetett mondatok dallamtípusai | 163 |
| 6.8. A mondaton belüli fekvésváltás feladatai | 165 |
| 6.9. A dallam tagoló és kapcsoló szerepe | 166 |
| 6.10. Az „ismétlő dallam” | 167 |
| |
| 7. A BESZÉDRITMUS | 168 |
| 7.1. Nyelvi ritmus, beszédritmus, beszédsebesség | 168 |
| 7.1.1. Az artikulációs beszédritmus hibái | 169 |
| 7.2. A beszédmű egészének a ritmusáról | 172 |
| 7.2.1. A beszédtempó (beszédiram, beszédsebesség) | 172 |
| 7.3. A ritmus rétegeződése | 173 |
| 7.3.1. Az artikulációs ritmus | 173 |
| 7.3.2. Az értelmi ritmus (mondatritmus) | 174 |
| 7.3.3. A ritmus a mondatok láncolatában | 185 |
| 7.3.4. A szövegegész tagoltságából adódó ritmus | 187 |
| 7.3.5. A gondolkodás és az érzelmi ritmus | 188 |
| 7.3.6. A beszéd ritmikájának általános sajátságai. Összefoglalás | 188 |
| 7.4. Az írott és a beszélt jelleg eltérései | 194 |
| |
| 8. A KIEJTÉSI BABONÁKRÓL ÉS GONDOKRÓL | 198 |
| 8.1. A hangsúly mibenléte | 198 |
| 8.2. A jelző kötelező hangsúlyának álszabálya | 201 |
| 8.3. A hátravetett igekötő hangsúlya | 202 |
| 8.4. A névutó hangsúlya | 203 |
| 8.5. A tagolással kapcsolatos babonák | 203 |
| 8.5.1. A vessző szünetértéke | 207 |
| 8.6. A kötőszavak előtti szünet álszabálya | 208 |
| 8.7. A nevek hangsúlyviszonyai | 210 |
| 8.8. A „rámutató névmás” hangsúlyozása | 210 |
| 8.9. A kijelentő mondat hanglejtése | 210 |
| 8.10. A kérdő mondat hanglejtése | 212 |
| 8.10.1. A bonyolult kérdő mondat hanglejtése | 212 |
| 8.11. Az állítmány és az ige hangsúlyozása | 213 |
| 8.12. Gyors beszéd – lendület – dinamika | 213 |
| 8.13. Az emelt hangfekvés | 214 |
| 8.14. A mélyítés | 214 |
| 8.14.1. A nyekergés | 215 |
| 8.15. Grammatikai és akusztikus lezárás, a jelzett pont és a slusszpont | 215 |
| 8.16. Összefoglalás | 216 |
| |
| AJÁNLOTT ÉS FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM | 217 |
|
