BEVEZETÉS – ELŐSZÓ | 7 |
Útmutató a gyakorlószövegek gyűjteményének használatához | 7 |
|
1. FELKÉSZÜLÉS A SZÖVEG MEGSZÓLALTATÁSÁRA | 11 |
1.1. A szöveghez való viszony | 11 |
1.1.1. A beszéd- vagy írásmű megszólaltatása | 12 |
1.1.2. A személyek közötti közvetlen kommunikáció | 12 |
1.1.3. A kommunikációs helyzetekről | 12 |
1.1.4. A megszólaltatás kulcsa | 13 |
1.1.5. Az elemző munka lépései | 14 |
1.1.6. Az elemzés eredménye | 15 |
1.1.7. A valóságismeret – a világfragmentum | 16 |
1.1.8. A megszólaltató személyisége | 16 |
1.2. A megszólaltatás egyéb elemei | 17 |
1.3. A megszólaltatás típuskategóriái | 17 |
|
2. SZÖVEGÉRTELMEZÉSEK | 21 |
2.1. A szövegmegközelítés egyik iránya | 21 |
2.1.1. A szöveg részei, szerkezeti tagoltsága | 21 |
2.2. A mondatok a szövegben | 23 |
2.2.1. A tételmondatok és a mondatlánc | 23 |
2.3. Az információközpontú megközelítés: a vezérmondatok, |
a vázlat megkeresése | 27 |
2.4. Kulcsszavak, szöveggerinc, gerinchúr | 31 |
2.5. A szövegmondatok láncszerűsége | 33 |
2.6. Mindig lánc-e a lánc? | 35 |
2.7. A szöveghálós szerkezet | 39 |
2.8. A téma- és szöveghálós szerkezet | 43 |
2.9. Kulcsszavak és szövegháló | 44 |
2.10. A továbbgörgető vagy teraszos szerkezet | 47 |
2.11. Rejtőzködő és hiányos szövegszerkezetek | 49 |
2.12. A jó szöveg felismerése és követelményei | 53 |
2.13. A mechanikus felolvasás hibái: az értelmes és a megszokott vitája | 60 |
2.14. A jó, a gondolkodó értelmezés | 62 |
2.15. A jó szöveg haladás: indulás–megérkezés | 65 |
2.16. A szöveg mögöttes világa | 70 |
2.16.1. Az irodalom és a kor mint háttérismeret | 70 |
2.16.2. A (látszólag) nem hagyományos szerkezet: a kulturális háttér | 81 |
2.16.3. Az egy tömbbe bújtatott szerkezet | 88 |
2.17. Beszédtechnikai ismétlő gyakorlat | 93 |
|
3. MŰFAJOK – STÍLUSGYAKORLATOK | 96 |
3.1. A (táj)leírás hangosítása | 96 |
3.2. A tudományos stílus – a szöveg tagoltsága | 103 |
3.3. Az olvasónak szánt, írott szöveg | 107 |
3.3.1. A bonyolult szerkezetű mondatok hangja | 107 |
3.4. A tudománynépszerűsítő előadás | 114 |
3.5. A tudománynépszerűsítő próza és esszé | 120 |
3.5.1. A lexikonstílus | 128 |
3.5.2. Az irodalmi esszé | 129 |
3.6. Az érzelmeket is tükröző esszé hangja | 136 |
3.7. A publicisztika műfajaiból | 139 |
3.8. A rádióhírek hangja | 141 |
3.8.1. A hírösszefoglaló | 153 |
3.9. A „keretes” szerkezet | 156 |
3.10. Vezércikk | 158 |
3.10.1. Ünnepi vezércikk – Újévi köszöntő | 162 |
3.11. Politikai szónoklat | 165 |
3.12. A belső beszéd – a vallomás | 172 |
3.13. A szöveg mondandójának felderítése: a szöveg rejtett üzenetének megsejtetése | 174 |
3.13.1. A szövegegészről | 174 |
3.14. Az utalásokból összeállított szöveg | 191 |
3.15. A szépirodalmi elbeszélés és a versmondás | 191 |
3.15.1. Széppróza | 191 |
3.16. A spontán szakelőadás szövegalkotása | 196 |
3.17. Gondolatok, tűnődések – Útravaló | 199 |
|
AJÁNLOTT ÉS FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM | 202 |