Előszó . . . . . . . 9 |
Rövidítések, jelölések . . . . . . . . . . . . 11 |
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . 13 |
1. Elméleti alapvetés . . . . . . . . . . . . 15 |
1.1. A vizsgálat nyelvelméleti háttere és alapfogalmai . 16 |
1.1.1. A beszédesemény modellje: a diskurzusvilág . 17 |
1.1.2. Alternatív konstruálás . . . . . . 19 |
1.1.3. A szubjektivizáció . . . . . . . . . . . . 25 |
1.1.4. A szubjektivizáció mint lexikalizációs és grammatikalizációs folyamat . . . 32 |
1.1.5. A fogalmi sémák . . . 37 |
1.2. Ikonikusság: a nyelvi kifejezés és a tapasztalat analóg viszonya . 39 |
1.3. A vizsgálat szempontjából központi jelenségek: |
az evidencialitás, az inferencialitás és az episztemikus modalitás általános tárgyalása . . 43 |
1.3.1. Az evidencialitás és az inferencialitás mint nyelvészeti konstruktum . 44 |
1.3.1.1. Az evidencialitás meghatározása . . 44 |
1.3.1.2. Az evidencialitás kategóriarendszere . . 44 |
1.3.1.2.1. A közvetettség és a szemtanúság szempontjának érvényesülése . . . 46 |
1.3.1.2.2. Eltérő szerkezetű evidenciajelölő rendszerek . 47 |
1.3.1.3. Az evidencialitás mint antropológiai és nyelvi jelenség . 48 |
1.3.1.4. Az inferencialitás problematikája . 49 |
1.3.2. A kategóriák és a jelentések dinamikus konstruálása . 53 |
1.3.2.1. Az evidencialitás modellje . . . . 54 |
1.3.2.2. Az episztenciális (episztemikus-inferenciális) modalitás mint mentális modell . . . . . . 55 |
1.3.3. Tarthatatlan oppozíciók . . . . . . . . . . 56 |
1.3.3.1. Az inferencia eredmény vagy feltevés . 56 |
1.3.3.2. Szubjektív vagy interszubjektív . . . . . . . . . . 58 |
1.3.3.3. S zükségszerű és lehetséges . . . 62 |
1.3.3.4. Realis és irrealis . . . . . . . . . . 62 |
1.4. A hétköznapi következtetés (’inference, reasoning’) megközelítései, modelljei . . . . 63 |
2. Módszertani alapvetés . . 71 |
2.1. A vizsgálat korpusza, az elemzés módszere . . . . . . 71 |
2.1.1. Az első kutatási ciklus korpusza és annak kibővítése . . . . . 71 |
2.1.2. A Kivi (Korpusz az inferencialitás vizsgálatához) megtervezése, a vizsgálat célja . . . . 72 |
2.1.2.1. A Kivi adatai . . . . . . . . 74 |
2.1.2.1.1. Az adatközlők adatai . . . . . . . . . . . . 74 |
2.1.2.1.2. Az adatfelvétel leírása és a felvételek általános adatai . 76 |
2.1.2.1.3. A mintavételezés részletei, a felvételek részletes adatai . 77 |
2.1.2.2. A felvételek lejegyzése . . . . 81 |
3. Narr atíva és párbeszéd – a Kivi két diskurzustípusa . 85 |
4. A narr atívák és a narr áció a Kivi diskurzusaiban . 93 |
4.1. Az esemény észlelése és feldolgozása . . 94 |
4.1.1. Az észlelés szerepe az esemény megkonstruálásában . 94 |
4.1.1.1. Az észleletmodalitások és egymáshoz viszonyított jelentőségük . . . 95 |
4.1.2. A figyelem működése: a figyelem fókusza és a figyelem kiterjedése . .. 96 |
4.1.3. A (re)konstruktív emlékezet . . . . . . . . . . 98 |
4.1.4. Téves észlelés vagy előhívás – meglepő megfigyelések . . . . . . . 100 |
4.2. A történet megkonstruálása . . . . . . . . . . . . . . 102 |
4.2.1. A szereplővel kapcsolatos tudás megkonstruálása . 102 |
4.2.2. A helyszínnel, a szereplő és a helyszín viszonyával |
kapcsolatos tudás megkonstruálása . . . . . . . . . . . 104 |
4.2.3. A forgatókönyv típusú fogalmi sémák működtetése a történet megkonstruálásában . . 106 |
4.2.4. Az egocentrizmus szerepe a történet megkonstruálásában . 111 |
4.2.5. A szereplővel való (érzelmi) azonosulás jelentősége a történet megkonstruálásában . 112 |
4.3. A narráció . . . . . 114 |
4.3.1. A nézőpontszerkezet . . 114 |
4.3.1.1. Az időviszonyok . . 115 |
4.3.1.2. Deiktikus kivetítés az időviszonyokban . 116 |
4.3.1.3. A téri viszonyok . . 117 |
4.3.1.4. A deiktikus kivetítés a téri viszonyokban . 118 |
4.3.1.5. A személyviszonyok . . . . 118 |
4.3.1.6. Deiktikus kivetítés a személyviszonyokban . . . 119 |
4.3.2. A narratív diskurzusra vonatkozó megnyilatkozói reflexió . . 120 |
5. Megfigyelés, kiértékelés, következtetés . . .. . . . . . . . . . . . . .123 |
5.1. Tények és nem tények, megfigyelés és következtetés elkülönítésének problematikája . . . . 123 |
5.2. A hétköznapi következtetés komplexitásának |
megnyilvánulásai a Kivi adatai alapján . . . . . . . . 127 |
5.3. A társalgási interakció sajátosságainak hatása |
a következtetési folyamatokra a Kivi vizsgálati helyzetében . . 127 |
5.4. A hétköznapi következtetés működése a vizsgálat adatai alapján . . 131 |
5.5. A megfigyelés és a hétköznapi következtetés nyelvi reprezentációja . . 146 |
5.5.1. Lexikális kifejezések . . 147 |
5.5.1.1. A megnyilatkozóhoz való lehorgonyzást jelölő kifejezések . . 147 |
5.5.1.1.1. A megnyilatkozóra referáló személyes névmás |
egyéb alakjai és előfordulásai . . 149 |
5.5.1.1.2. A megnyilatkozóhoz lehorgonyzott igealakok . . . . . . . . 154 |
5.5.1.1.2.1. Gondol . . . . . . . . . . . 158 |
5.5.1.1.2.2. Lát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 |
5.5.1.1.2.3. Aszittem, asziszem, asszem . . . . . . . . . . . 161 |
5.5.1.1.3. A megnyilatkozóhoz és a partnerhez lehorgonyzott igealakok . . 161 |
5.5.1.2. A tudás/vélekedés megkonstruálásával |
kapcsolatos harmadik személyű igealakok . . 162 |
5.5.1.3. A megnyilatkozói vélekedést (episztenciális modalitást) |
kifejező kell és lehet segédigés szerkezetek, valamint a -hAt toldalékot tartalmazó igei kifejezések . . 164 |
5.5.1.4. A megnyilatkozóhoz lehorgonyzott főnévi kifejezések . 166 |
5.5.1.5. A megnyilatkozó mentális folyamatait jelölő egyéb kifejezések . . 168 |
5.5.1.5.1. Episztenciális módosítószók és melléknevek . . 168 |
5.5.1.5.1.1. Az episztenciális módosítószók . . . . . . . . . . . 168 |
5.5.1.5.1.2. Az episztenciális predikatív melléknevek . . . . . . . . 170 |
5.5.1.5.2. Evidencialitást, interszubjektivitást, valamint elkötelezettséget jelölő kifejezések . . 175 |
5.5.1.5.3. A diskurzusjelölők a közös tudás konstruálásában . . . . . . 179 |
5.5.1.5.3.1. A feltételezett közös tudásra utaló diskurzusjelölők . 181 |
5.5.1.5.3.2. Az episztemikus bizonyosság/bizonytalanság kifejezésével kapcsolatba hozható DJ-k . . 181 |
5.5.1.5.4. Pontalanságot jelölő kifejezések (hedges) . 182 |
5.5.2. A lexikális jelölésen innen és túl . . 184 |
5.5.2.1. A következtetési-valószínűsítési folyamatokkal összefüggő konstrukciók . . 184 |
5.5.2.2. Az igemódok által jelölt konstruálás . . 188 |
5.5.2.2.1. A kijelentő mód . . . . . . . . . . . . . . . 189 |
5.5.2.2.2. A -NA által jelölt módok . . 193 |
5.5.2.2.2.1. A feltételes mód (conditionalis) . . 193 |
5.5.2.2.2.2. Az irrealis . . . . . . . . . . . . 194 |
5.5.2.2.2.3. Dubitatív mód (dubitativus) . 195 |
5.6. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . 197 |
6. A látás fogalmi tartománnyal kapcsolatos |
lexikalizálódott evidenciális-episztenciális |
kifejezések korpuszalapú leírása . . 199 |
6.1. A vizsgálat adatainak forrása . . . . . 200 |
6.2. A vizuális észlelés szerepe az evidencialitás modelljében . . .. . . 200 |
6.3. A kifejezések kapcsolathálózata a jelentés, a forma és a gyakoriság alapján . . . 201 |
6.3.1. A kifejezések jelentésének látás tartománya . . 201 |
6.3.2. A kifejezések gyakorisági viszonyai . . . . . . . . . . . . . . . 203 |
6.3.3. A ragkomponens szerepe a gyakorisági különbségekben . 205 |
6.4. A láthatóan, láthatólag, szemmel láthatóan, szemmel láthatólag, szemlátomást, látszólag kifejezés |
funkcionális elemzése és szótárszerű leírása . . 210 |
6.4.1. A szócikkek felépítése . . . . . . . . . 210 |
6.4.2. A láthatóan kifejezés szócikke . . . 212 |
6.4.3. A láthatólag kifejezés szócikke . . 216 |
6.4.4. Részösszevetés: a láthatóan, láthatólag kifejezések összevetése . 220 |
6.4.5. A szemmel láthatóan kifejezés szócikke . 221 |
6.4.6. A szemmel láthatólag kifejezés szócikke . . . . . . . . . . . 224 |
6.4.7. A szemlátomást kifejezés szócikke . . 228 |
6.4.8. Részösszevetés: a láthatóan, láthatólag, szemmel láthatóan, szemmel láthatólag, szemlátomást episztenciális funkciójának gyakorisága alapján . . 234 |
6.4.9. A látszólag kifejezés szócikke . . 235 |
6.4.10. Összefoglalás: láthatóan, láthatólag, szemmel láthatóan, szemmel láthatólag, szemlátomást, látszólag . 241 |
6.5. Az előreláthatólag ~ előreláthatóan kifejezés szócikke . . . . . . . .242 |
6.6. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . 249 |
7. Hivatk ozott m űvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 |
8. Mellékletek . . . . . 261 |
8.1. Figyelmen kívül hagyott társalgásrészletek . . 261 |
8.2. A vizsgálati kérdések témánként és típusonként . 262 |
8.3. Az episztenciális módosítószók és melléknevek előfordulásai adatközlőnként a narratívákban és a párbeszédekben . 265 |
8.4. A -lAg és a -lAn ragokkal lexikalizálódott kifejezések |
az ÉrtSz. korpuszában . . . . . 268 |
8.5. Az -An és a -lAg toldalékos kifejezések jelentésbeli elkülönülése Elekfi 1994 alapján a párhuzamosan megalkotható szerkezetekben . . . . 270 |
9. Táblázatok, ábrák, diagramok és képek jegyzéke . . . . . 271 |
10. Szó- és tárgymutató . . . 274 |
|
|