Tinta Könyvkiadó
Főoldal Kiadványaink E-szótárak Érdekességek Kapcsolat

Leírás Tartalomjegyzék Részlet a könyvből Előszó

Gaál Edit: Magyar nyelv
Szintek, síkok, hálózatok

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Gaál Edit: Magyar nyelv

320 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9789634090489
2016
Előszó15
1. Az ember és a nyelv17
1.1. A nyelv kialakulása17
1.2. A világ nyelvei17
1.3. Rokon nyelvek17
1.3.1. A nyelvrokonság bizonyítékai18
1.3.2. A nyelvi univerzálék18
1.3.3. Az indoeurópai nyelvcsalád19
1.4. Nyelvföldrajz20
1.5. Nyelvtípusok20
1.6. Közvetítő nyelvek21
2. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között23
2.1. A magyar nyelv eredete23
2.2. Az őshaza23
2.3. Az uráli nyelvcsalád24
2.4. A finnugor rokonság bizonyítékai25
3. A nyelv és az idő27
3.1. Változások a magyar nyelvben27
3.1.1. A szókészlet változásai27
3.1.1.1. A jövevényszavak27
3.1.2. A nyelv szerkezeti változásai28
3.2. A magyar nyelv történetének szakaszai28
3.2.1. Az ősmagyar kor28
3.2.2. Az ómagyar kor29
3.2.3. A középmagyar kor29
3.2.4. Az újmagyar kor30
3.3. Nyelvemlékek31
3.4. Pusztulás és megújulás32
3.5. A mai magyar nyelv32
4. A nyelv területi változatai33
4.1. Kik beszélik a magyar nyelvet?33
4.2. Nemzeti nyelv, irodalmi nyelv, köznyelv33
4.3. A nyelvjárások34
4.3.1. Nyelvjárási jelenségek34
4.3.1.1. Nyelvjárási hangváltozatok35
4.3.1.2. Tájszók35
4.3.1.3. Nyelvtani eltérések a nyelvjárás és a köznyelv között35
4.3.2. Nyelvjáráskutatás36
4.3.3. A köznyelv és a nyelvjárás kapcsolata36
4.3.4. A regionális köznyelv37
4.3.5. A nyelvjárás és a szépirodalom kapcsolata38
5. Nyelv és társadalom39
5.1. Szakmai nyelvhasználat39
5.1.1. A zsargon39
5.2. Rétegnyelvek40
5.2.1. A gyermeknyelv40
5.2.2. Az ifjúsági nyelv40
5.2.3. A felnőttek nyelvhasználata41
5.3. A csoportnyelvek kapcsolata a szépirodalommal41
5.4. A rétegnyelvek és a szépirodalom42
5.5. A nyelvi eszmény42
5.5.1. Beavatkozás a nyelvi folyamatokba43
5.5.2. A nyelvművelés43
6. A nyelvi kommunikáció45
6.1. A jelek45
6.1.1. A jelek fajtái45
6.2. Nem nyelvi kifejezőeszközök a kommunikációban46
6.3. A nyelvi kommunikáció megjelenési formái47
6.3.1. Szóbeliség és írásbeliség47
6.3.2. Stílusszintek az írott nyelvhasználatban48
6.4. Az írás49
6.4.1. Írásfajták49
6.4.2. Az írás elemei52
6.4.3. A magyar írás és helyesírás története52
6.5. A nyelv mint jelrendszer52
6.5.1. A nyelv eszközkészlete53
6.5.2. A nyelv működése53
6.5.2.1. Előfeltevés, takarékosság, redundancia53
6.5.3. A nyelv szintjei54
6.5.3.1. Kapcsolatok a nyelvi szintek között54
6.5.4. Többoldalú megközelítés55
6.5.4.1. Analízis55
6.5.4.2. Szintézis56
7. A fonémaszint59
7.1. A fonéma általános jellemzői59
7.1.1. Fonéma és hang59
7.1.2. A magyar nyelv fonémarendszere60
7.1.3. A fonéma fogalma60
7.2. A beszédhang60
7.2.1. A beszédhangok keletkezése60
7.2.2. A beszédhangok csoportosítása61
7.2.2.1. A magánhangzók61
7.2.2.2. A mássalhangzók63
7.3. A hangok egymásra hatása65
7.3.1. A magánhangzótörvények65
7.3.1.1. A hangrend65
7.3.1.2. Az illeszkedés66
7.3.1.3. A hiátus67
7.3.2. A mássalhangzótörvények67
7.3.2.1. A részleges hasonulás67
7.3.2.2. A teljes hasonulás68
7.3.2.3. Az összeolvadás69
7.3.2.4. Rövidülés – kiesés – nyúlás70
7.3.3. Hangképzési hibák70
7.4. A betűk71
7.5. A hangokkal kapcsolatos stílusjelenségek71
7.5.1. A hangszimbolika72
7.5.2. A normától eltérő hangok szerepe73
7.5.3. Hangutánzás és hangulatfestés73
7.5.4. Alliteráció73
7.5.5. A betűk stilisztikai lehetőségei74
8. A fonéma és a morféma határán75
8.1. A szótag75
8.2. Egy fonémából álló morfémák75
8.3. Az előhangzó75
8.3.1. Az előhangzó stílushatása76
8.4. A szótagok esztétikai lehetőségei76
8.4.1. A hangsúlyos verselés76
8.4.2. Az időmértékes verselés77
8.4.3. A rímek77
8.4.3.1. Tiszta rím és asszonánc77
8.4.3.2. Sorvégi rímek77
8.4.3.3. Szokatlan módon hangsúlyozott szótagok78
8.5. A nyelv egysége a morféma79
9. A morfémaszint81
9.1. A magyar morfémák kialakulásának rövid története81
9.2. A morféma fogalma82
9.3. A morfémák fajtái82
9.3.1. Alak és jelentés viszonya szerint82
9.3.2. Lexikai és grammatikai morfémák82
9.3.3. A morfémák alakja82
9.3.4. A morfémák viszonya egymáshoz83
9.3.5. A morfémák funkciója83
9.3.6. A morfémák helyzete83
9.3.7. A morfémák hangsúlyozása84
9.4. A morfémák sorrendje a szavakban84
9.5. A tőmorféma84
9.5.1. A tőmorféma alakja84
9.5.1.1. Egyváltozatú szótövek84
9.5.1.2. Többváltozatú szótövek85
9.5.2. Tőtípusok85
9.5.2.1. A tőtípusok eredete86
9.6. A toldalékmorfémák87
9.6.1. Alakjuk szerint87
9.6.2. Jelentésük szerint88
9.6.3. Funkciójuk szerint88
9.6.3.1. A képzők88
9.6.3.2. A jelek91
9.6.3.3. A ragok94
9.6.3.3.1. A személyragok94
9.6.3.3.2. A viszonyragok98
9.7. A morfémák stilisztikája100
9.7.1. A tőmorfémák stílushatása100
9.7.2. A toldalékmorfémák stílushatása101
10. A morféma és a szó határán103
10.1. Az abszolút szótő103
10.2. A segédszók103
10.2.1. A névelő103
10.2.2. A névutó105
10.2.3. A segédige106
10.2.4. Az igekötő106
10.2.5. A módosítószó107
10.2.6. A kötőszó107
10.2.7. A partikula108
10.2.8. Az indulatszók109
10.3. A segédszók stílusa109
11. A lexémaszint113
11.1. A lexéma fogalma113
11.2. A lexéma általános jellemzői113
11.3. A lexémaszint fonetikája114
11.4. A lexéma alakja115
11.5. A lexéma jelentése115
11.5.1. A jelentés elemei115
11.5.2. A jelentés leírása116
11.5.3. A szójelentés fogalma117
11.5.4. A jelentés típusai117
11.5.5. A jelentésszerkezet117
11.5.6. A jelentésmező118
11.5.7. A jelentés változása119
11.6. A szavak kategóriái120
11.6.1. A jelölt fogalom alapján120
11.6.2. Alak és jelentés viszonya alapján120
11.6.3. A toldalékolhatóság alapján120
11.6.4. Eredetük szerint121
11.6.5. Formájuk szerint121
11.6.5.1. Képzett szavak121
11.6.5.2. Az összetett szavak122
11.6.5.3. Ritkább szóalkotási módok124
11.6.6. A szavak mondatbeli szerepe szerint124
11.6.6.1. Az állítmány125
11.6.6.2. Az alany126
11.6.6.3. A tárgy127
11.6.6.4. A határozók127
11.6.6.5. A jelzők128
11.6.6.6. Összetett, kettős, összekapcsolt, többszörös mondatrészek129
11.6.6.7. Különleges esetek129
11.6.6.8. A mondatrészek stilisztikai szerepe132
11.6.7. A szófajok134
11.6.7.1. A szófaji rendszer eredete134
11.6.7.2. A hagyományos magyar nyelvtanok szófaji rendszere135
11.6.7.3. A nyelvi szintek rendszerének valódi szófajai136
11.6.7.4. Az alapvető szófajok leírása137
11.6.7.4.1. Ige137
11.6.7.4.2. Főnév139
11.6.7.4.3. Melléknév141
11.6.7.4.4. Számnév141
11.6.7.4.5. Határozószó142
11.6.7.4.6. Névmások142
11.6.7.4.7. Nem tiszta szófajú szavak143
11.6.7.5. A szófajok stilisztikai lehetőségei145
11.7. A szókészlet leírása146
11.7.1. A szókészlet rétegei146
11.7.1.1. Társadalmi fontosság alapján146
11.7.1.2. A nyelv tagolódása alapján147
11.7.1.3. A nyelvben lezajló változások alapján147
11.7.1.3.1. Archaizmusok147
11.7.1.3.2. Neologizmusok148
11.7.2. Összefüggések a szókészlet rétegei között149
11.7.3. Lexikográfia150
11.7.3.1. A szótárírás története150
11.8. A lexémaszint stilisztikai lehetőségei151
11.8.1. A szóképek153
11.8.1.1. A metafora alfajai154
11.8.1.2. A metonímia alfajai155
11.8.1.3. Képzavarok156
12. A lexéma és a szintagma határán157
12.1. A hiányos szószerkezetek157
12.2. Az álszintagmák158
12.3. Kötött szavak158
12.4. Alkalmi szerepváltás158
12.5. A frazeologizmusok159
12.5.1. Állandósult szókapcsolatok159
12.5.2. Szólások és közmondások160
12.5.3. A szállóigék160
12.5.4. Aforizmák161
12.5.5. A frazeologizmusok stílushatása161
13. A szintagmaszint163
13.1. A szintagma fogalma163
13.2. A szintagmák fonetikája163
13.3. A szintagmaszint szórendi szabályai164
13.4. A szintagmaszint jelentéstana165
13.5. A szintagma formája165
13.5.1. A viszonyítás165
13.5.2. Az egyeztetés165
13.6. A szintagmák mennyiségtana166
13.7. Kéttagú szószerkezetek166
13.7.1. A mellérendelő szószerkezetek168
13.7.2. Az alárendelő szószerkezetek169
13.7.2.1. Az alárendelő szószerkezetek osztályozása172
13.7.2.1.1. Az alanyos szószerkezet172
13.7.2.1.2. A tárgyas szószerkezet174
13.7.2.1.3. A határozós szószerkezet176
13.7.2.1.4. A jelzős szószerkezet178
13.7.2.1.5. Az értelmezős szószerkezet180
13.7.2.2. Az alárendelő szószerkezetek jelentése181
13.8. Többtagú szószerkezetek182
13.8.1. Az igei csoport182
13.8.2. A névszói csoport184
13.8.3. Szószerkezetcsoportok186
13.8.4. A többtagú szószerkezetek fonetikája188
13.9. A szintagmaszint stilisztikája190
14. A szószerkezet és a mondat határán193
14.1. Az alany–állítmányi szószerkezet193
14.2. Az alárendelt tagmondat193
14.3. Alkalmi szerepcsere194
15. A mondatszint195
15.1. A mondatfogalom körülírása195
15.2. Mondatfonetika196
15.3. Aktuális mondattagolás198
15.4. A mondatok osztályozása199
15.4.1. Logikai minőség200
15.4.2. Modalitás200
15.4.3. A mondatok szerkezete201
15.4.3.1. A mondategység202
15.4.3.2. Az összetett mondat204
15.4.3.2.1. Alárendelő összetett mondatok208
15.4.3.2.2. Mellérendelő összetett mondatok211
15.4.3.2.3. Határesetek211
15.4.4. A mondat jelentése212
15.4.5. Mondatstilisztika213
16. A mondat és a textéma határán221
16.1. A mondattömbök221
16.2. Egymondatos bekezdések222
17. A textémaszint223
17.1. A textéma általános jellemzői223
17.2. A textéma fonetikai síkja225
17.3. A textéma jelentése227
17.3.1. A tételmondat228
17.3.2. Mikrotéma229
17.3.3. Jelentésszintű kapcsolóelemek230
17.4. A textéma szerkezete232
17.4.1. Grammatikai kapcsolóelemek234
17.4.1.1. A névmásítás234
17.4.1.2. A törlés235
17.4.1.3. Az egyeztetés236
17.4.1.4. Viszonyítás237
17.4.1.5. Névelőhasználat a textémában238
17.4.1.6. Kötőszóhasználat238
17.5. A lineáris kohézió kialakulása239
17.6. A textéma esztétikai lehetőségei239
18. A textéma és a szöveg határán245
18.1. Bekezdésnyi méretű szövegek245
18.2. Textéma jelentésű szövegművek246
18.3. Alkalmi szerepváltás246
19. A szövegszint247
19.1. A szöveg fogalma, általános jellemzése247
19.2. A szövegvizsgálatok eredete248
19.3. Kommunikáció és szöveg248
19.4. A szöveg fonetikai síkja249
19.5. A szöveg kohéziója250
19.5.1. Előre- és hátrautalások a szövegben251
19.5.2. A cím253
19.6. A szöveg makroszerkezeti egységei254
19.7. A szöveg mikroszerkezete254
19.8. A szöveg szemantikai síkja256
19.9. A szövegek osztályozása260
19.9.1. A szövegek mennyiségtana260
19.9.2. A nyelven kívüli tényezők260
19.9.3. A nyelvi megformálás szempontjai261
19.9.4. Szövegtípusok262
19.10. A szöveg stilisztikája262
19.10.1. Stílusjelenségek rendszere263
19.10.2. A szöveg formája263
19.10.3. A közlésfajták a szövegben263
19.10.4. Az egyéni stílus264
19.10.5. Szövegfajták a stílusuk alapján265
19.10.5.1. Szociokulturális tényezők alapján265
19.10.5.2. Stílusrétegek, stílusárnyalatok266
19.10.5.2.1. Társalgási stílus266
19.10.5.2.2. Hivatalos stílus267
19.10.5.2.3. Publicisztikai stílus268
19.10.5.2.4. Tudományos stílus268
19.10.5.2.5. Szónoki stílus269
19.10.5.2.6. Szépirodalmi stílus269
19.10.5.3. Korok és stílusok270
19.10.5.3.1. A gótikus stílus271
19.10.5.3.2. A reneszánsz kor stílusa271
19.10.5.3.3. A manierizmus273
19.10.5.3.4. A barokk stílus273
19.10.5.3.5. A rokokó274
19.10.5.3.6. Klasszicizmus274
19.10.5.3.7. Szentimentalizmus275
19.10.5.3.8. Biedermeier276
19.10.5.3.9. Romantika277
19.10.5.3.10. Realizmus279
19.10.5.3.11. Naturalizmus279
19.10.5.3.12. Szimbolizmus280
19.10.5.3.13. Impresszionizmus281
19.10.5.3.14. Szecesszió281
19.10.5.3.15. Avantgárd stílusirányzatok282
19.10.5.3.16. A posztmodern285
20. A fordítás287
21. Zárófejezet – nyitott kérdések289
A szépirodalmi példák szerzői mutatója291
Név- és tárgymutató294

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 182. tagja.
   
Játékok
 Nyelvi játék: Akasztófa  Nyelvi játék: Nyelvi Totó Nyelvi játék: Felelj, ha tudsz!
Ön szerint melyik három szó jellemzi a legjobban 2024-et?



szavazás
TINTA Könyvkiadó
Tinta Könyvkiadó TV Tinta Könyvkiadó Twitter Tinta Könyvkiadó Instagram
A Tinta Könyvkiadó működését 2022. évben a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatta.
Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából Az ember tragédiájának az enciklopédiája című könyv megjelentetése szakmai program megvalósítását 2023. évben a támogatta.
A magyar nyelv szerkezetének és szókincsének újszerű bemutatása szakmai program megvalósítását 2021. évben a támogatta.


Adatkezelési tájékoztató