ELŐSZÓ | 9 |
A. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK | 13 |
I. CORPUS GRAMMATICORUM NOVUM | 15 |
1. A régi magyar grammatikák új kiadási sorozata | 15 |
1. 1. A Toldy-féle Corpvs Grammaticorvm | 15 |
1. 2 A modern kiadás létrejötte és elvei | 18 |
1. 3. A fordítások terminológiai kérdései | 21 |
2. A latin nyelvű magyar grammatikák terminológiai adatbázisa | 24 |
2. 1. Az adatbázis célja és felépítése | 24 |
2. 2. A szócikkek szerkezete | 25 |
2. 3. A fogalmi hálók | 27 |
II. A RÉGI MAGYAR GRAMMATIKÁK MÓDSZERTANA | 30 |
1. 1. A régi magyar grammatikák legfontosabb leírási kérdései | 30 |
1. 2. Methodus Ramea: Szenczi Molnár Albert grammatikája (1610) | 32 |
1. 3. Methodus Societatis Iesu: Pereszlényi Pál grammatikája (1682) | 33 |
1. 4. Brevis sed methodica explicatio: |
Komáromi Csipkés György grammatikája (1655) | 35 |
III. FORRÁSOK ÉS PÁRHUZAMOK | 38 |
1. A korai magyar grammatikák családfája | 38 |
1. 1. A korai grammatikák általános forrásai | 38 |
1. 1. 1. A magyar grammatikai hagyomány | 38 |
1. 1. 2. Egyéb hatások: a héber grammatikai hagyomány |
és a kortárs német grammatikák | 40 |
1. 2. Az egyes grammatikák kapcsolódásai | 40 |
1. 2. 1. Az első grammatika | 40 |
1. 2. 2. A Szenczi-vonal | 41 |
1. 2. 3. Az ortográfus-vonal | 42 |
1. 3. Összefoglalás | 42 |
2. Szenczi Molnár Albert grammatikájának lehetséges forrásai | 43 |
2. 1. Petrus Ramus: Scholae Grammaticae | 43 |
2. 2. Korai német grammatikák | 45 |
2. 2. 1. Albert Ölinger: Underricht | 46 |
2. 2. 2. Johannes Clajus: Grammatica Germanica | 46 |
2. 3. Szenczi újításai | 49 |
2. 4. Összefoglalás | 50 |
3. A Szenczi-grammatika pedagógiai célú leegyszerűsítései | 51 |
3. 1. Kövesdi Pál: Elementa Linguae Hungaricae | 51 |
3. 2. Az Elementa és az Excerpta viszonya | 52 |
3. 3. Hogyan egyszerűsítette le az Elementa Szenczi grammatikáját? | 53 |
3. 4. Az Elementa kidolgozatlan jellege | 55 |
3. 5. Összefoglalás | 55 |
4. A jezsuita rend nyelvtanító munkája: |
Pereszlényi Pál grammatikája (1682) | 57 |
4. 1. A jezsuita latin grammatika: Emmanuel Alvarus | 57 |
4. 2. Alvarus mint Pereszlényi forrása | 61 |
4. 3. Példa a latin minta szoros követésére: az igeragozási táblázatok | 63 |
4. 4. Pereszlényi grammatikája mint nyelvtanító munka | 65 |
4. 5. Összefoglalás | 66 |
IV. A KORAI NYELVTANOK ÉS A HÉBER GRAMMATIKAI |
HAGYOMÁNY FELHASZNÁLÁSA | 68 |
1. 1. A korai magyar nyelvleírás alapproblémái: a leírási keret |
elégtelensége, a nyelv eredetének és rangjának kérdése | 68 |
1. 2. A héber grammatikaírás története és megjelenése Európában. |
Beépülés az európai hagyományba | 69 |
1. 3. A magyar–héber rokonítás a XVII. században | 72 |
1. 4. A szerzők héber forrásai és hébertudása | 74 |
1. 5. A héber grammatikai hagyomány felhasználása a magyar szerzőknél | 77 |
1. 5. 1. Átvett és továbbfejlesztett héber kategóriák: affixum és radix | 78 |
1. 5. 2. Továbbfejlesztés nélkül átvett héber kategóriák | 79 |
1. 5. 3. A magyar hangrendszer héber párhuzamai | 81 |
1. 5. 4. Héber eredetű terminológia | 81 |
1. 6. Összefoglalás | 82 |
B. ESETTANULMÁNYOK: MORFOLÓGIAI LEÍRÁS A KORAI GRAMMATIKÁKBAN | 83 |
I. AZ ESETRENDSZER LEÍRÁSA | 85 |
1. Hány eset van a magyarban? | 85 |
1. 1. Az eset fogalma a klasszikus grammatikában | 85 |
1. 2. A korai magyar grammatikák esetrendszere általában | 87 |
1. 2. 1. Latin esetsor és praepositiók | 88 |
1. 2. 2. Új esetek felvétele | 89 |
1. 2. 3. Az ablativus speciális helyzete | 90 |
1. 2. 3. 1. Ablativus többféle végződéssel | 90 |
1. 2. 3. 2. Az ablativus nélküli esetsor | 92 |
1. 2. 4. Sokesetes rendszer | 92 |
2. Mi az eset? Komáromi Csipkés György kritériumrendszere | 94 |
2. 1. A magyar esetrendszer Komárominál | 94 |
2. 2. A grammatikalizáció megsejtése | 96 |
2. 3. Összefoglalás | 96 |
3. A genitivus kérdése Szenczi és Pereszlényi grammatikájában | 97 |
3. 1. Problémák az -é körül | 97 |
3. 2. A kifejtett birtokos szerkezet értelmezése és kategorizálása | 99 |
3. 3. Az -é kiiktatása az esetek közül | 100 |
3. 4. Összefoglalás | 101 |
II. A SZÓELEM FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA | 102 |
1. A tő fogalmának kialakulása | 102 |
1. 1. Az etymologia jelentése a klasszikus grammatikákban | 102 |
1. 2. A tőfogalom megjelenése az európai morfológiai modellben | 103 |
1. 3. A tő fogalma a magyar grammatikusoknál | 105 |
2. A toldalék fogalmának kialakulása | 106 |
2. 1. Klasszikus grammatika: a szó oszthatatlanságának elve | 106 |
2. 2. A toldalékfogalom megjelenése: az affixum | 106 |
2. 3. Az affixum a korai magyar grammatikákban | 107 |
2. 4. Az affixum elméleti megítélése és szóelemzés |
a grammatikák gyakorlatában | 110 |
3. A szóelemző írásmód elvének kialakulása | 112 |
3. 1. A kiejtés szerinti és a szóelemző elv a helyesírásban | 113 |
3. 1. 1. Fonematikus írás. A teljes szóalak mint alapegység | 113 |
3. 1. 2. Morfematikus írás. A szóelem mint alapegység | 115 |
3. 2. A szóelemző elv | 116 |
3. 2. 1. A szóelemző elv német párhuzamai | 116 |
3. 2. 2. Geleji Katona István és a Magyar grammatikatska | 117 |
3. 2. 3. A szóelem alapalakja | 119 |
3. 2. 4. Tótfalusi Kis Miklós és a Ratiocinatio | 120 |
3. 2. 5. Tsétsi János és az Observationes | 122 |
3. 2. 6. A hagyományőrző írásmód elve | 122 |
3. 3. Összefoglalás | 123 |
ZÁRSZÓ | 124 |
FORRÁSOK | 125 |
HIVATKOZOTT IRODALOM | 128 |
|
|