Bevezetés | 7 |
A szemléleti viszonyok | 13 |
1. A szemléletpárok | 13 |
1.1. A szemléletpár fogalma | 13 |
1.2. A szemléletpárok tágabb értelmezése | 15 |
1.2.1. A terminatív jelentés és az aspektus összefüggései | 16 |
1.2.2. A szemléletpárok szemantikai típusai | 21 |
1.2.3. A delimitatív igék. Delimitatív párok | 25 |
1.2.3.1. Zárómegjegyzések a delimitatívumok kapcsán | 29 |
1.2.4. Az egyirányú mozgást jelentő igék páralkotási |
sajátossága (az идти–пойти típusú viszonyról) | 30 |
1.3. A szemléletpárok képzéséről | 31 |
1.4. A kettős szemléletű igék a szemléletpárok képzésének alakulásában | 33 |
1.4.1. Bevezető megjegyzések | 33 |
1.4.2. A kettős szemléletű igék prefixációja | 34 |
1.4.3. A kétaspektusú igék szuffixális imperfektiválása | 35 |
2. A szemléleti hármasok (háromtagú korrelációk) | 37 |
2.1. Két imperfektívum egy aspektushármasban | 37 |
2.1.1. Az imperfektívum megválasztásának problémája | 38 |
Az aspektusok oppozíciójáról a lexikai jelentés figyelembevételével | 47 |
1. Az aspektusbeli oppozíció típusai | 47 |
1.1. Az erős oppozícióról | 48 |
1.2. A gyenge oppozícióról | 53 |
1.2.1. Az aspektusok konkurenciájának problémájáról | 55 |
1.3. A triviális oppozícióról | 63 |
2. A lexikai jelentés szerepe az igeszemléleti jelentések kifejeződésében | 65 |
Az igeaspektus kapcsolata más kategóriákkal | 73 |
1. Az aspektus és az igeidő | 73 |
1.1. A jelen idő jelentései | 74 |
1.2. A múlt idő és az igeszemlélet összefüggéséről | 79 |
1.2.1. A viszonylagos igeidő és az aspektus | 82 |
2. Az aspektus a modális jelentések tükrében | 84 |
2.1. Az igeszemlélet felszólító módban | 85 |
2.2. Néhány egyéb modális-szemléleti jelentés | 89 |
Az igeszemlélet tanításának kérdéséhez | 93 |
1. Magyar nézőpontú kontrasztív megközelítés lehetőségei | 93 |
1.1. Bevezető megjegyzések | 93 |
1.2. A perfektiválás és az imperfektiválás | 94 |
1.3. A lexikai jelentés kérdéséről | 99 |
2. Az igeszemlélettel kapcsolatos szabályokról | 102 |
2.1. Bevezető megjegyzések | 102 |
2.2. A szabályok hierarchikus viszonyáról | 104 |
2.3. Szabály(szerűség) vagy tendencia? | 107 |
Irodalom | 109 |
|