Előszó | 7 |
|
I. A BEVEZETÉS BEVEZETÉSE: TÖPRENGÉSEK A STÍLUSRÓL ÉS A STILISZTIKÁRÓL | 11 |
1. A szövegstílus három összetevőjéről | 11 |
2. A stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred kezdetén | 20 |
|
II. FEJEZETEK A NYELVI KÉP SZEMANTIKÁJÁBÓL ÉS STILISZTIKÁJÁBÓL | 30 |
1. Írói és kutatói vélemények a nyelvi kép jelentőségéről | 30 |
2. A nyelvi kép meghatározása a szöveg és a befogadó szempontjából | 33 |
3. A nyelvi kép: „rendellenesség” vagy „szabályszerűség”? | 55 |
4. Képszerűség és poliszémia | 80 |
5. A szemantikai távolság és a stilisztikai érték viszonya a költői képben | 86 |
6. A nyelvi kép fajtái | 92 |
6.1. A hagyományos felosztás szerint | 92 |
6.2. Kísérlet egy másfajta csoportosításra | 120 |
7. A nyelvi kép mint szövegszervező tényező | 151 |
|
III. KITEKINTÉS ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁS: NÉHÁNY SZÖVEGELEMZÉS | 164 |
1. A „szecessziós” Krúdy (Egy Aranykéz utcai éj emléke) | 164 |
2. Az ellentét mint szövegszervező elv egy Krúdy-novellában (A nő, akiért szenvedünk) | 173 |
3. Erotika és gasztronómia egy kései Krúdy-novellában (Előhang egy kispörkölthöz) | 184 |
4. A nyelvi képek, a beszédmódok és a tagolás szövegszervező funkciója Márai Sándor Casanova-regényében (Vendégjáték Bolzanóban) | 190 |
5. A stilisztikai szövegelemzéstől a komplex műelemzésig (Vas István: Branyiszkó) | 198 |
|
Irodalom | 205 |
Tárgymutató | 219 |