Tótfalusi István: Idegen szavak magyarul
 290 oldal, n.a., keménytáblás ISBN 9639372137 2001 |
MELY SZAVAK IDEGENEK? AZ IDEGEN SZAVAK HASZNÁLATA A SZÓTÁR JELLEGE A SZÓTÁRBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK AZ IDEGEN SZAVAK MAGYARUL SZÓTÁR KÉT CÉLJA ELŐSZÓ Minden nyelv a jövevényszavak sokaságát olvasztja magába fejlődésének évezredei során. Így a mi nyelvünk ősi alapkészlete is törökös, szláv, német, latin, román, francia, olasz és angol szavak ezreivel bővült. A sok évszázada magunkhoz fogadott szavak éppen ezért már nem is mondhatók idegennek, olykor csak a nyelvészek meg a szóeredet iránt különösképp érdeklődők tudják róluk, hogy nem az őshazából hoztuk őket magunkkal. MELY SZAVAK IDEGENEK? Talán túl egyszerű meghatározásnak tetszik, pedig a lényegre tapint: azok a szavak idegenek, amelyeket a magyarul beszélők többsége annak érez. Német eredetű jövevényszavaink közt vannak, amelyeket szinte mindenki jó magyar szónak fogad el: cél, példa, erkély, cérna, bognár, míg a brieftaschni, lichthóf, svindli messziről mutatja német eredetét. Vagy a latinra térve, amely köztudottan a legbővebb forrása idegen szavainknak: kevesen vélik, hogy az ostya, papiros, tégla is ugyanabból a nyelvből került hozzánk, amelyből a generális, a kontinuitás és a divergencia. Az idegenség érzete, a fentebbiekből láthatóan, nem holmi titkos sejtelem, hanem jól érzékelhető dolgokon alapszik. A cél, példa, illetve az ostya, papiros és társaik régi jövevények, hangrendjük és hangalakjuk szépen hozzáidomult a törzsökös magyar szavakéhoz. A brieftaschniról meg a többiről viszont füllel hallhatólag lerí, hogy csak nemrégiben érkeztek, nem volt elég idejük magyaros ruhát ölteni. A generálist és a hozzá hasonlókat pedig, ismét csak szokatlan hangalakjuk mellett, leginkább az jellemzi, hogy az elvont fogalmak köréhez tartoznak. AZ IDEGEN SZAVAK HASZNÁLATA Nyelvünk, amely a 19. század elejéig a latin gyámsága alá szorult, és ha igényesebb tartalmakat akart kifejezni, gyakran csak latin, francia és német szavak sokaságára támaszkodva tehette. Ezért volt múlhatatlan szükség a magyar nyelvújításra, amely nyelvünk őserejéből merítve anyanyelvi szavakat alkotott az idegenek többsége helyébe. Kazinczynak, Szemerének és Bugátnak korszakos jelentőségű munkálkodása még a következő évszázadban is hatott; az 1930-40-es évekre esett például a sportnyelv sikeres megmagyarítása. Túlzás nélkül el- mondhatjuk, hogy ma már nyelvünk minden rétegében és minden szintjén lehetőség van rá, hogy lényegében színmagyar szókinccsel maradéktalanul kifejezzük mondanivalónkat. Mégis azt kell látnunk, hallanunk, hogy nem mindenki él ezzel a nagy lehetőséggel. Nemcsak a szakmai szövegek tobzódnak olykor az idegen műszavakban, hanem újabban a sajtónyelv is. A sajtó nem küzd a vészesen beözönlő idegen, főleg angol szavak ellen. Manapság az újdondász, aki ad magára, nem ismer földművelést, csak agráriumot, egyetem helyett univerzitásról ír, a teátrumok élére direktorokat neveztet ki, a muzsikusok instrumentumairól és az orkesztra dirigenséről beszél, szívén fekszik a literatúra és a poézis, elmereng a piktúra és a fotográfia helyzetéről, és ha e sok fennköltségtől megfájdul a feje, az apotékába megy és bevesz egy medicinát. Az idegen szavak elleni fellépés nyelvünk egészségének tanújele, egyszersmind a záloga is. Ennek a helyes és fontos törekvésnek azonban nem szabad boszorkányüldözéssé fajulnia. A bölcs mértéktartás, mint minden téren, itt is helyénvaló. A nyelvtisztító ötletekről mindig a nyelvközösség mondja ki a végső ítéletet. Annak idején a telegramot táviratra, a telefont távbeszélőre magyarították. Az előbbi változást a nyelv elfogadta, az utóbbit nem igazán; a távbeszélő csak a hivatalos használatban maradt meg. A cigaretta helyett régebben ajánlott szivarka mára a kereskedelem nyelvéből is kikopott. A rádió, televízió hasonlóképpen megrögzült nemzetközi formájában, s aligha lehetne ma már változtatni ezen. Tegyük hozzá, hogy az elvben helyettesíthető idegen szavaknak is meglehet nagy néha a maguk létjogosultsága, akár az értelmi pontosság nevében, akár praktikus rövidségük okán. Drámaelemzésben a monológ odaillőbb, mint a magánbeszéd, a fájl jóval rövidebb az adatállománynál. Egyik-másik idegen szónak olykor patinája, sajátos hangulata van, amellyel személyt vagy helyzetet jellemezni lehet, ezért szépprózában, akár versben is megállja a helyét. Ha! infámis rossz kerti bor! írta Arany János. Írhatot volna gyalázatost, ám csalhatatlan nyelvérzéke az idegen szót találta odaillőbbnek. Azonban az idegen szavak mindennapos indokolatlan használata mögött többnyire a tudákosság, a feltűnési viszketegség áll, és a rossz divat sajnos gyorsan terjed. Nagy úr a hanyagság és a kényelem is, hiszen olykor némi szellemi erőfeszítést kíván, hogy az idegen szavak teljes értékű magyar megfelelőit előkeressük. A SZÓTÁR JELLEGE Az Idegen szavak magyarul című szótár jellege és műfaja szerint magyarító szótár. Ennek a könyvtípusnak gazdag hagyományai vannak nyelvművelő irodalmunkban. A magyarító szótár átmenet az idegen szavak szótára és a szinonimaszótár között, ám egyikkel sem azonos. Persze az előbbihez áll közelebb, hiszen címszavai idegen szavak, ám ezekről nem ad fogalmi meghatározást, hanem azokat a magyar szavakat vagy egyszerű szókapcsolatokat sorolja elő, amelyek az adott idegen szó helyett a mondatba illeszthetők. Ebből következik, hogy a magyarító szótárban nem kereshető bármely idegen szó. Kimaradnak azok, amelyeknek nincs egyszavas magyar megfelelője, hanem csak fogalmi meghatározást lehet adni. A víz molekulája két hidrogénatomból és egy oxigénatomból áll - ebben a mondatban a molekula szó helyébe aligha tehetnénk azt, hogy az anyagnak az a legkisebb része, amely még megőrzi kémiai sajátságait. Ugyanezen okból hiányzik szótárunkból az atom is, valamint a vitamin, a hormon, a kromoszóma, a rádió, és még jó néhány olyan szó, amelynek nincsen pontos, egyszavas magyar megfelelője. Ha a fenti korlátozást tudomásul vesszük, könyvünket akár mint idegen szavak szótárát is jól használhatjuk, hiszen a megadott magyar megfelelők köre az értelmet is kellőképp megvilágítja. Szótárunk úgynevezett kínálati szótár, tehát az olvasó ösztönös nyelvérzékére és nyelvi tapasztalataira bízza, hogy a címszóhoz ajánlott magyar megfelelők közül kiválassza a mondatába leginkább illőt. Az Idegen szavak magyarul című szótárban 10250 idegen szónak van feltüntetve egy-kettő, olykor még több magyar megfelelője az idegen szó jelentései szerinti csoportokban. Az idegen szavak mellett összesen 18500 különböző magyar szót sorol fel szótárunk. (Természetszerűleg egy-egy magyar szó több helyen is előfordulhat, hiszen a tanácskozás megtalálható a konferencia és a kongresszus mellett is.) A szótár 10250 tulajdonképpeni szócikk mellett 3750 utaló szócikket is tartalmaz. Ezek segítik az olvasót, hogy a régies írásmódú idegen szavakból kiindulva rátaláljon a mai helyesírás szerinti címszóra. A SZÓTÁRBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK A vastagbetűs címszó után, ahol szükséges, a kiejtés áll szögletes zárójelben, pl.: know-how [nóhau] chef d'ouvre [sedővr] A címszó magyar megfelelői, ismét csak a szükségnek megfelelően, egy vagy több szinonimasorban, "bokorban" helyezkednek el aszerint, hogy a címszó egy vagy több eltérő jelentésben, értelmi árnyalatban használatos-e. Az első bokor a címszó után -jellel bevezetve következik, a többi mind új bekezdésben, szintén -jellel indítva áll: akció -mozgósítás, megmozdulás, művelet -támadás, kezdeményezés, előretörés -engedményes árusítás -+ keresetlevél -lásd még kampány; iniciatíva A példaképpen idézett szócikk utolsó sorában, lásd még után azokra a szótárunkban is szereplő idegen szavakra utalunk, amelyeknek a jelentése közel áll a címszóéhoz, illetve annak egyik vagy másik jelentésárnyalatához. Ha az utalózott szavak eltérő jelentéssorhoz kapcsolódnak, akkor pontosvessző választja el őket egymástól. Az előző példa utolsó előtti sorában a sor elején a + jelet látjuk. Ez szótárunkban mindig az elavultságra utal, ez esetben arra, hogy számos mai jelentése mellett az akció a régiségben 'bírósági keresetlevél' értelemben is használatos volt. Ugyanúgy a következő példában is: bumlizik -+ csatangol, kószál, csavarog Közvetlenül a címszó után is állhat +; ilyenkor azt közli, hogy az illető idegen szó minden jelentésében kiszorult a használatból, hogy valószínűleg csak klasszikus irodalmi művekben vagy történelmi olvasmányainkban találkozunk vele. Pl.: burkus diéta2 -napidíj Előfordul végül, hogy a + jel magának a megadott magyar megfelelőnek a régies voltát jelzi: géniusz -lángész, lángszellem Mint említettük a voltaképpeni szócikkeket mintegy 3750 utaló szócikk egészíti ki; ezek a fő címszavak alakváltozatait tartalmazzák. A régebbi időkben, lényegében egészen az Akadémia 1954-es helyesírási szabályzatának megjelenéséig latin, francia és német eredetű vendégszavaink többnyire az illető nyelv helyesírását követték, a kompenzáció tehát compensatio volt, a sablon pedig chablon és így tovább. Feltehető, hogy e szótár forgatói gyakran fogják régebbi források szavait keresni benne, és a fenti s hasonló eltérések miatt gyakran nem is találnának rá, ha csupán a ma érvényes írásmódot alkalmaznánk. Ezért úgy döntöttünk, hogy minden alakváltozatot felveszünk a szótárba, amely akár csak egy betűben is eltér a fő címszóétól; ettől csak akkor tekintettünk el, ha mindössze a magánhangzók ékezésében mutatkozik különbség. Pl.: compensatio lásd kompenzáció euphoria lásd eufória synthesis lásd szintézis A címszóhoz ajánlott magyar megfelelők kiválasztását inkább nehezítené, mintsem könnyítené, ha sok más szótár mintájára megjelölnénk az ajánlott szavak szófaját, nyelvi vonzatát, stiláris minősítését vagy jellemző szókapcsolatait. Egyedül a szófaji megjelölés szerepel olykor szótárunkban, s az is takarékosan: (fn), (mn) - tehát főnév és melléknév -, ritkábban (hat), amely utóbbi így értendő: a mondatban határozóként is használatos. A címszót, ha az többféle szófajban fordul elő, külön megjelölés nélkül követik a jellemzőbbik szófajhoz tartozó példák, és csak az átváltás előtt jelenik meg a másik szófaj jele, mint az alábbi példában: morális -erkölcsös, tisztességes, becsületes, helyes -(fn) erkölcsbölcselet AZ IDEGEN SZAVAK MAGYARUL SZÓTÁR KÉT CÉLJA Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át szótárunkat azoknak, akik ugyan szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre volna szükségük: olyan szótárra, amelyben könnyen meglelhetik az adott helyzetben az idegen helyett használható magyar szót vagy szavakat. Az Idegen szavak magyarul című szótárunknak a fenti magyarító szótári feladata mellett van egy másik hasznos szolgáltatása is. Ugyanis szótárunk a benne fellelhető 10250 régi és új idegen szónak sajátos módon magyarázatát is adja a mellettük felsorolt magyar megfelelők által. Ezért hasznos kézikönyvként is forgatható egy-egy nem világos jelentésű, kevéssé vagy félreismert idegen szó értelmének pontos meghatározásához. |
