Sass Bálint, Váradi Tamás, Pajzs Júlia, Kiss Margit: Magyar igei szerkezetek
A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára

A Magyar igei szerkezetek – A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült, 2200 ige 6200 szerkezetét tartalmazza. Megfigyelhetjük, hogy a kommunikáció során folyamatosan igei szerkezeteket használunk, (egyszerű) mondataink általában egy igéből és annak bővítményeiből állnak. E szerkezetek teljes spektrumát fogja át ez a szótár, közülük a leggyakoribbakat mutatja be: 

– egyszerű vonzatos igéket (’alkalmazkodik vmihez’ 22. oldal, 

’összehasonlít vmit vmivel’ 147. oldal), 

– intézményesült kifejezéseket (’süt a nap’, ’súlyosbítja a helyzetet’ 

154. oldal), 

– idiomatikus szókapcsolatokat (’szóba jön’ 85. oldal, ’töri a fejét’ 

170. oldal), 

– szólásokat (’részvéttel osztozik vki bánatában’ 144. oldal, ’eleget tesz 

a kötelezettségeinek’ 168. oldal), 

– és vonzattal is bíró igei szókapcsolatokat, azaz komplex igéket (’tető alá 

hoz vmit’ 77. oldal, ’felelősséget vállal vmiért’ 177. oldal). 

A szótár a magyar nyelvű lexikográfiában egyedülálló módon alkalmazza a szótárírást segítő modern nyelvtechnológiai eszközöket. Az anyaggyűjtés nagy mennyiségű szöveganyag – a 187 millió szavas Magyar Nemzeti Szövegtár – alapján, egy speciális számítógépes algoritmus segítségével automatikusan történt. A lexikográfusi intuíciót félretéve az anyaggyűjtés kizárólagos vezérlő elve a gyakoriság. Így minden igei szerkezethez valódi szövegből származó példamondatot, illetve gyakorisági információt tudtunk rendelni. A gyakorisági elv következménye az is, hogy minden igénél az adott igére jellemző szerkezeteket találjuk meg, legyen az szókapcsolat vagy vonzatos szerkezet. 

A hagyományos betűrendes szótári részben az igék köré csoportosítva találjuk meg a szerkezeteket gyakorisági mérőszámmal, példamondattal együtt. Emellett kiemelendő az öt különböző mutató, melyek a szerkezetek összehasonlítását teszik lehetővé öt különböző szempont szerint. A gyakoriság szerinti mutatóban adott gyakoriságú szerkezeteket kereshetünk. A keretek szerinti mutató segítségével azt vizsgálhatjuk, hogy egy igei keret (pl.: ’vmit vmivé’ 348. oldal) mely igékkel társul. A szótár kifordításaként felfogható kötött szavak szerinti mutatóból derül ki, hogy egy adott főnév (pl.: ’szerep’ 381. oldal) mely igékkel alkot szerkezetet. Az igekötős keretek, illetve alapige szerinti mutató segítségével pedig az igekötők tipikus viselkedését kutathatjuk (a ’kel’ igekötős és igekötő nélküli szerkezetei például a 453. oldalon láthatók). 

Ajánljuk szótárunkat nemcsak a nyelvész szakmának, hanem az anyanyelv iránt érdeklődő nagyközönségnek is, fordítóknak, a magyar mint idegen nyelv oktatásában részt vevőknek és a haladó magyarul tanulóknak. Mindazoknak, akik kíváncsiak rá, hogyan épülnek fel a magyar nyelv ilyenfajta alapvető egységei, hogy adott ige mely főnevekkel és adott főnév mely igékkel alkot szerkezeteket.