Hidasi Judit, Osváth Gábor, Székely Gábor (szerkesztő): Család és rokonság nyelvek tükrében

A család s tulajdon lesz a világnak kettes mozgatója… - mondja Lucifer Madách Imre: Az ember tragédiája című művében (III. szín).  

E monográfia szerzői a világnak kettes mozgatója közül az egyiket, a család (és a rokonság) témáját tették elemzésük központi kérdésévé. Arra voltak kíváncsiak, mennyiben hasonlítanak a magyar nyelv család- és rokonságterminusai 12 nyelv (angol, finn, francia, japán, kínai, koreai, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb) rokonságneveire, illetve mennyiben térnek el azoktól. A kötet tehát a magyar rokonságnevek leírását, elemzését követően 12 összehasonlító nyelvészeti jellegű értekezést tartalmaz. E dolgozatokat követi a családterminológia nyelvhasználatának kognitív (fordítás)stilisztikai kapcsolódásait vizsgáló fejezet. Végül a kötet szerkesztői általánosnak tekinthető következtetéseket fogalmaztak meg az európai és a kelet-ázsiai nyelvek jellemzőiről.  

A száraz nyelvtudományi szövegeket a szerzők népszokások felidézésével, a családot és a rokonságot érintő közmondások magyar- és idegen nyelvű közreadásával, illusztrációként szolgáló képekkel tették színesebbé, érdekesebbé. Az olvasó összehasonlíthatja a matyó és a japán lakodalmi menetet, egy pillantást vethet a spanyol királyi család hivatalos fotójára, vagy éppen a régi Gretna Green-i kovácsműhelyre, ahol szülői engedély nélkül is házasságot köthettek az angol fiatalok. Az idézett közmondásokkal nem kell mindig egyetértenünk, és szórakozhatunk azzal is, vajon ismertük-e mindazt, amit a szerzők utalásszerűen felidéznek a Tudta-e? kérdéssel kezdődő kis betétekben. 

A könyv hasznos lehet a nyelvtanárok, az idegen nyelveket tanuló diákok számára is. Valószínűleg minden idegen nyelv tanításának első leckéi közé tartozik, a lakással, a munkahellyel, az utazással, a sporttal, az egészséggel-betegséggel együtt a család. A tankönyvek, sokszor nagyon ötletes módon, közel hozzák a tanulókhoz az alapvető család- és rokonsági terminusokat. E könyv két szempontból nyújt többet az átlagos tankönyveknél: 1. a szerzők arra törekedtek, hogy a vizsgált nyelv jelenleg használatos rokonságneveinek teljes körét bemutassák, 2. a magyar nyelvvel történő összehasonlítás talán segíti az idegen nyelvi kifejezések megtanulását. 

A monográfia célját legtömörebben talán így foglalhatjuk össze: ismereteket nyújtva szórakoztatni, szórakoztatva tanítani, és lehetővé tenni, hogy az olvasó előtt egy apró ablakon keresztül kitekintve a világ sok színes, változatos képe táruljon fel.