Kiefer Ferenc (szerkesztő): Igék, főnevek, melléknevek
Előtanulmányok a mentális szótár szerkezetéről

Kötetünk előtanulmányokat tartalmaz a Strukturális magyar nyelvtan készülő negyedik kötetéhez.. Két tanulmány az igék eseményszerkezetével, kettő a poliszémia problémájával és egy a melléknevek szemantikájával foglalkozik. 

Az igék eseményszerkezetének kérdése számos ponton máig tisztázatlan. Az egyik ilyen pont a -ra/-re ragos időmódosítók használatának a leírása (A diákok három napra elfoglalták az egyetemet), a másik egyes igeosztályok és igemódosítók összeegyeztethetőségi feltételeinek a megadása (Jancsi végigmulatta az előadást, Pisti elfelejtett ötkor telefonálni). Az első esetben elsősorban azt kell tisztázni, hogy melyek a használat szükséges és elégséges feltételei. GYURIS BEÁTA tanulmánya ehhez járul hozzá. A másik írás szerzője két igeosztály eseményszerkezetének a vizsgálatára összpontosít. A végig igekötővel kapcsolt igék egy része nem enged magához semmiféle időmódosítót, az elfelejt típusú igéknél pedig az időmódosító a beágyazott eseményre vonatkozik, nem az elfelejtés eseményére. Mindkét esetben érdekes reprezentációs problémák merülnek fel, amelyeket VARASDI KÁROLY tanulmánya mutat be. 

A poliszémia (többértelműség) szinte minden szótári egységre jellemző. PETHŐ GERGELY tanulmányában bemutatja a fogalom hagyományos meghatározásával kapcsolatos problémákat, majd sorra veszi a rendszeres főnévi poliszémiatípusokat, végül a nem rendszeres poliszémiajelenségekkel foglalkozik. LADÁNYI MÁRIA esettanulmányának tárgya a hangadást jelentő igék poliszémiájának vizsgálata. Az angolban a hangadást jelentő igék és a mozgásminőséget jelentő igék között párhuzam figyelhető meg. A szerző megállapítja, hogy ez a párhuzam a magyarban is fennáll (A mozdony bezakatol az állomásra, A szél besüvít a kunyhóba), de a rendszeres poliszémia igazolására az angoltól eltérő módszert kell használni. 

KIEFER FERENC tanulmánya a melléknevek szemantikájára vonatkozó ismereteinket rendszerezi. A mellékneveknek a korábbi munkáknál részletesebb osztályozását javasolja és az egyes osztályok egymástól való elhatárolására eddig nem, vagy nem eléggé rendszeresen használt kritériumokat is felsorol.