KERESZTNEVEK ENCIKLOPÉDIÁJA.
Interjú Kiss Gáborral, a TINTA Könyvkiadó igazgatójával

Több mint hat éves fejlesztőmunka után áprilisban jelenik meg a TINTA Könyvkiadó gondozásában a Keresztnevek enciklopédiája. A nagyszabású vállalkozás szerzői Fercsik Erzsébet és Raátz Judit nyelvészek, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai, szakterületük a névkutatás, a nyelvhasználat és a kommunikáció. Az enciklopédia a Magyar nyelv kézikönyvei sorozatnak a 16. köteteként lát napvilágot. Ebből az alkalomból beszélgetett Cserháthalápy Ferenc Kiss Gáborral, a sorozat szerkesztőjével, a TINTA Könyvkiadó igazgatójával.

Cserháthalápy Ferenc: A magyar nyelv kézikönyvei sorozat a magyar nyelv eddigi legnagyobb szótári vállalkozása. 1998-ban az első kötet, a Magyar szókincstár bemutatását Grétsy László Le a kalappal Uraim szavakkal kezdte. Még inkább érvényes ez ma, amikor már a 16. kötetet tartjuk kézben. Milyen kötetek vannak a sorozatban?
Kiss Gábor: A nyitó kötet a Magyar szókincstár, a leggazdagabb tartalmú magyar szinonimaszótár volt. A kötet testvérei között ma már találunk szólásszótárt, közmondásszótárt, idegen szavak szótárát, kiejtési szótárt, értelmező szótárt, etimológiai szótárt, helyesírási szótárt és egy versantológiát is. Ez mind tudatos építkezés, amely során a legnagyobb hungarikumnak a magyar nyelvnek szavait leltározzuk mindig más-más oldalról.

Cs. F.: A zajos közönségsikert sorra követik a szakmai elismerések. A sorozat két tagja a Magyar Tudományos Akadémia Szótárai Munkabizottságától a Kiváló Magyar Szótár díjat nyerte el, az elmúlt év decemberében pedig Kiss Gábor az Anyanyelvápolók szövetségétől Lőrincze Lajos-díjat kapott.
K. G.: A díjat valóban én vettem át, de igazából a TINTA Könyvkiadó nagyszerű csapata érdemelte ki.

Cs. F.: A nevekről mind ez ideig számos kiváló munka jelent meg, elég ha utalunk a Ladóra, melyet Bíró Ágnes egészített ki néhány évvel ezelőtt. Vagy említhetjük Fekete Antal Keresztneveink, védőszentjeink munkáját is. Lehet újat mondani a nevekről?
K. G.: Mi az hogy! Fercsik Erzsébet és Raátz Judit szerzőpáros a Keresztnevek enciklopédiájában sajátosan összegzi a leggyakoribb férfi és női neveinkről a tudnivalókat és saját kutatásaik alapján számos újdonsággal rukkoltak elő. Minden névről 16 pontba szedve mondják el az ismereteket és egyúttal szólnak a nevek mögött rejlő gazdag kulturális háttérről.

Cs. F.: Mi alapján választották ki a tárgyalt neveket?
K. G.: A leggyakoribb 100 férfi és a leggyakoribb 100 női nevet kutatták a szerzők. A szócikkek a név eredetével, etimológiájával kezdődnek. Jól kirajzolódik a magyar keresztnevek eredetének öt nagy csoportja. Első csoportba a régi magyar nevek tartoznak: Árpád, Béla, Csaba, Emese, Géza, Gyula, Szabolcs, Zsolt, Zsombor. A második nagy egységet a bibliai eredetű héber nevek alkotják, mint pl.: Ádám, Anna, Áron, Benjamin, Dániel, Dávid, Erzsébet, Éva, Gábor, József, Judit, Mária, Máté, Mihály, Sára, Tamás, Zsuzsanna.

Cs. F.: Tanulmányaimból úgy rémlik, hogy nyelvünkben viszonylag sok a görög eredetű név, mint az Ágnes vagy a Dénes.
K. G.: Valóban, a biblia nevek mellett a görög nevek nagy száma mutatja az európai kultúra évezredes folytonosságát, hiszen többek között a Dorottya, a Gergely, az Irén, az István, a Katalin, a Krisztina, a Margit, a Miklós, a Sándor, a Zsófia is görög gyökerekkel bír. Jelentős a latin és a germán nevek csoportja is. A latin eredetű nevek közé tartozik az Antal, Balázs, Ferenc, Kornél, Macell, Orsolya, míg germán eredetű az Edina, Erika, Henrik, Kinga, Lajos, Ottó, Richárd és a Rudolf.

Cs. F.: Az Etelka Dugonics András alkotása. Más neveket is alkottak mesterségesen?
K. G.: Hogyne! Dugonics András alkotta a Jolán nevet is. Györgyi a György mesterségesen alkotott párja, a Hajnalka és a Szilárd nyelvújítás kori. Tímea Jókai Mór lelemény, a Győző tudatos fordítása a Viktornak. Egy-egy keresztnév alakja, jelentése kalandos utat jár be, amíg az ősi alakból kialakul a mai magyar forma. Hogy az Enciklopédia olvasójának megkönnyítsük a dolgát, az izgalmas fejlődést úgynevezett névfákon szemléltetjük.

Cs. F.: A TINTA Könyvkiadó székhelye Budapesten, Albertfalván van. Sok keresztnévből alakult településnév. Hozza ezeket az enciklopédia?
K. G.: Ez is az egyik pont a 16 közül a szócikkekben. Ha már Albert, akkor ne feledkezzünk meg Albertirsáról sem. A mai Hévíz neve korábban Hévízszentandrás volt, Törökbálint neve is tartalmaz keresztnevet, ugyanúgy mint Békéscsaba, Piliscsaba, Hejőcsaba. De vigyázzunk, az Esztergom városnévhez nincs köze az Eszter névnek! A György nevet őrzi Balatongyörök és Galgagyörgy neve is. A Gyula név egy város neve. Lajosmizse, Pilisszentlászló, Marcali, Márianosztra, Mátyásföld, Fertőszentmiklós, Magyarnándor, Tamási neve is keresztnév eredetű. A Solt helynév a Zsolt régi alakját őrzi.

Cs. F.: A nevekből gyakran alakul ki közszó. Ádámcsutka, katicabogár, jancsiszeg.
K. G.: Talán ez az egyik legérdekesebb része az enciklopédiának. Az attila és a ferencjóska ruháknak a neve, a szlengben a bélás a kétforintos neve volt, vagy a kettes osztályzaté még ma is. A bence a tájnyelvben a nyúl megnevezésére is szolgált. Benjamin a legkisebb fiúgyerek neve, az erika egy virág. De ismerjük a kálmánkörtét és a vilmoskörtét is (ezt két formájában is!). A Margit név összefügg a margarétával. A szajkó neve néhol mátyásmadár. Tamáskodik, aki kételkedik.

Cs. F.: A keresztnevek szólásokban, közmondásokban is megjelennek. Ha valaki nagyon messziről indítja a mondanivalóját, azt mondjuk, Ádámnál és Évánál kezdi. Az Él, mint Marci Hevesen szólást a gondtalan életű emberre mondják.
K. G.: Számos időjárási népi megfigyelés is tartalmaz nevet, ami szorosan kapcsolódik az adott név naptári névnapjához. Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget. A Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet, pedig arra utal, hogy szeptember 29. körül hideg kezd már lenni, majd április 24. körül megérkezik a jó idő. Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince, azaz, ha Vince napján esik, jó szüret várható.

Cs. F.: A keresztnevek megjelennek egy irodalmi alkotás - legyen az vers, dráma vagy próza - címében is. Jókai Mór Kárpáthy Zoltán, Petőfi Sándor Arany Lacinak.
K. G.: A szerzők végigpásztázták a magyar irodalmat és hozzák az adott nevű híres irodalmi alakokat. Néhány irodalmi alkotás, amelynek nevében női név található: Arany János Ágnes asszony; Kosztolányi Dezső Édes Anna; Csokonai Vitéz Mihály Dorottya; Németh László Égető Eszter; Gárdonyi Géza Ida regénye; Vörösmarty Mihály Szép Ilonka; Kosztolányi Dezső Ilona; Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde.

Cs. F.: Még mit ismertetnek egy-egy név kapcsán a szerzők?
K. G.: Egy-egy keresztnév szócikkében azokon kívül, amelyekről már beszéltünk, még a következőkről található ismeret: megtudhatjuk, hogy egy-egy névnek ki vagy kik a védőszentjei, mikor van a névnapja, az elmúlt századokban mi volt a keresztnév gyakorisága, miként lehet becézni. Olvashatunk a rokonneveiről is. Megtaláljuk a női-férfi névpárokat, láthatjuk az idegen nyelvi megfelelőket. Megtudjuk, hogy az adott név mely családnévnek az alapja, és a név híres viselői közül felsorol az enciklopédia néhányat. A szerzőpáros elmondja, hogy a festészetben, a művészetben, hogyan ábrázolják az adott név híres szentjeit. A névről közölt ismeretek sorát a névcsúfolók zárják. Reméljük, senki sem fog megsértődni, ha a nevét egy rímes csúfolóban meglátja.

Cs. F.: Végezetül, kiknek ajánlják a Keresztnevek enciklopédiáját?
K. G.: Ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék megismerni a keresztnevek szerteágazó világát és többet kívánnak tudni a nevek mögött meghúzódó gazdag kulturális örökségünkről.