Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája

Anyanyelvünk ‒ nemzeti kultúránk legfőbb hordozója ‒ igen gazdag a több évszázados élettapasztalatokat magába sűrítő népies szólásokban, közmondásokban, rövid életbölcsességekben. E mára már majdnem teljesen feledésbe merült jó tanácsok korunk emberének is segíthetnek a helyes életvitel kialakításában.
.

.
Most 6.990 Ft helyett 20% kedvezménnyel 5.590 Ft-ért rendelhető meg:
Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája (Újdonság)
.
A Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki őket, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva. A gyűjtemény elsősorban az Új magyar tájszótár (1979‒2010) öt kötetének anyagából merít.
.
Az Enciklopédiában a szóláshasonlatok, szójárások mellett csúfolókat, szitkozódásokat, átkokat és időjárási regulákat is találunk.
.
A kiadvány ismeretterjesztő jellegét erősíti az a nagyszámú néprajzi-művelődéstörténeti magyarázat, amely felöleli a mára már szinte teljesen letűnt régi vidéki élet majdnem minden területét: állat- és növényvilág, állattartás, betegség, étkezés, foglalkozás, földművelés, gazdasági élet, gyógyítás, halászat, házasság, hiedelem- és szokásvilág, játék, kereskedelem, közlekedés, öltözködés, ősi mesterségek, tánc, történelem, ünnepek és vadászat.
.
Az Enciklopédia hatékony felhasználását segítik a kötet végén található mutatók: a szólásokban előforduló földrajzi nevek jegyzéke és a fogalomköri mutató.
.
Az Enciklopédia összeállítói a magyar lexikográfia szakértői, számos népszerű szótár, kézikönyv szerzői. Balázsi József Attila a TINTA Könyvkiadó Arany Penna díjas szerkesztője. Kiss Gábor a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja.
.
A legnagyobb magyar szótárkiadó, a TINTA Könyvkiadó ajánlja ezt a nyelvünk hajdani gondolati-érzelmi gazdagságát bemutató kézikönyvet mindazoknak, akik kíváncsiak az őseink változatos nyelven megfogalmazott, több száz éves, homályba vésző eredetű, máig érvényes útmutatásaira.
.
Érdekességképpen kigyűjtöttünk az enciklopédiából 20 bölcsességet, mondást a gazdagságról, a gazdag emberekről:
.
1. Aranyat hord a szamár, mégis bogáncsot eszik közm. = a szegény ember termel minden ér-téket, de a gazdagok világában neki mégiscsak a nyomor jut osztályrészül
2. Cifra kalap, felteszlek, málé kenyér, megeszlek! szójárás (gúny) = 〈olyan emberre mond-ják, aki jobb módúnak, gazdagabbnak mutatja magát, mint amilyen a valóságban〉
3. Elfogy a vagyon, ha rá nem keresnek közm. = a gazdag ember is elszegényedik, ha mindig csak fogyasztja, de sose gyarapítja a vagyonát
4. Fejszével öli a tetűt szólás (gúny) = dúsgazdag
5. Gazdag ember halálának, szegény ember disznajának nagy híre van közm. = mindkét dolog feltűnik az embereknek
6. Gazdag lánynak böjtben is esik farsangja közm. = gazdag lánynak könnyen akad kérője
7. Ha kezedet mindig kebledben tartod, meg nem gazdagodsz közm. = aki nem dolgozik, az nem is szerezhet, nem is gyűjthet magának
8. Hegyet a völggyel toldja szólás = azt segíti, aki nála gazdagabb
9. Hogyne volna gazdag, mikor két pusztája van: az egyik ha volna, a másik jó volna szójárás (gúny) = 〈a gazdagságával kérkedő, házasodni készülő legényre v. lányra mondják〉
10. Könnyű az asztagnál kalászt szedni közm. = könnyű annak megszednie magát, akinek gaz-dag munkaadója v. jómódú eltartója, partfogója van
11. Kövér libának nem kell az oldalát megzsírozni közm. = aki gazdagnak született, annak nincs szüksége anyagi segítségre
12. Lé tart szolgát, hús a gazdát közm. = a gazdagok jól élnek, annak meg, aki dolgozik nekik, mindenből csak a rossza jut; a szolga csak gyönge ételt kap
13. Legény kevés pénzért sok földet vehet közm. (tréf) = szegény legény is elvehet gazdag lányt, s akkor már ő is gazdag lesz
14. Mit egy úrnak egy arany ‒ könnyen kiteszi, ha van közm. = csak a gazdagok tehetik meg, hogy szórják a pénzüket
15. Szalmakazal nem nyomja agyon az egeret közm. (gúny) = 〈gazdag emberre mondják, aki azokra az álnehézségekre panaszodik, amelyekkel a jólét jár〉
16. Szegény ember csikója mindjárt ló, gazdag ember lánya hamar eladó közm. = a szegény ember már a csikóját is kénytelen munkára fogni, a gazdagnak könnyű férjhez adnia a leá-nyát
17. Szegény ember úgy gondol a maga kevesére, mint gazdag a maga sokára közm. = a sze-génynek éppoly kedves a maga szegényes holmija, mint a gazdagnak a szükségleteit meg-haladó vagyona
18. Szegény fogja a madarat, de a gazdag eszi meg közm. = a szegény ember munkájának gyü-mölcsét a gazdag élvezi
19. Szegényen élni, gazdagon meghalni esztelenség közm. = nem érdemes fukarkodni, és nem élvezni az életet
20. Szúnyog húzza a tevét? szólás (gúny) = szegény segítse a gazdagot?