A TINTA Könyvkiadó könyveit a www.tinta.hu honlapon találja, ahol részletesebb és több információt talál a kiadványokról, mint ezen a honlapon.
Köszönjük.
.
Kérjük kattintson ide, ha a TINTA Könyvkiadó könyvei után érdeklődik és vásárolni szeretne a webshopjában.
Kétszáz éve, 1823. január 20-án született Madách Imre, Az ember tragédiájának szerzője.
A Tragédia az emberiség történelmének kiemelkedő jeleneteit foglalta magába, úgy, hogy ezek során az őket egybefoglaló mennyei keretjáték jelképeivel az emberi lét értelmét kísérelje meg kifejezni.
.
.
Madáchnak szerencséje volt. E burokban született remekmű megkapta más nagyoktól mindazt, ami létrehívójában csak az ihletettség felfokozottsága idején volt teljes értékű. Arany páratlan türelemmel és tapintattal úgy simította át a drámai költemény szövegét, hogy az zavartalanul kerülhetett az élőnyelv áramlásába. Paulay Ede észrevette a Tragédiában rejlő kivételes színpadi lehetőségeket, színre vitte, s útjára indította a magyar színházi élet eleven fejlődésében. Zichy Mihály pedig olyan illusztrációkat készített hozzá, amelyek a színházhoz nem jutó olvasók képzeletében is maradandó hatással idézték fel a mű történelmi és kozmikus látomásvilágát.
Zichy Mihály 1885 nyarán kezdte el Madách Imre főművének, Az ember tragédiájának az illusztrálását. Zichy Mihály akkor az orosz cár, I. Miklós udvari festője volt. A korabeli híradások szerint a cár Zichynek szeptembertől kezdve két havi szabadságot adott, hogy Madách művéhez elkészítse a rajzokat.
Zichynek a Tragédiához készített rajzai önmagukban is elegendően lennének, hogy neve örökre fennmaradjon. A művész a lapokat krétával rajzolta. Bár feladata a könyv díszítése volt, művei inkább csak tartalmukban igazodtak a kötethez, és nagy formájuk messze túlnőtt azon. Rajzai valóságos kartonok, akkora méretűek, hogy önálló albumot könnyebb lett volna készíteni belőlük. A könyv végül is félakkora lett, mint az eredeti rajzkartonok, így a rajzokat mechanikai eljárással kicsinyíteni kellett. A rajzokon Zichy Pétervárott dolgozott, Az ember tragédiája szövegét viszont itthon szedték, így a díszkiadásban nagy betűtükröt alakítottak ki, s a szöveget ornamentikus keretbe foglalták.
.
.
A mű hatalmas erővel mozdította meg a festő képzeletét, dekoratív, érzelmes, drámai képekben vallott a világtörténetről. Nem túlzás annak kimondása, hogy ez esetben Madáchcsal egyenértékű munkát végzett a művész: amit a költőnek nem volt ideje-ereje megjeleníteni, azt a festő láthatóvá tette. Zichy önállóságára és képzeletének szárnyalására legszebb példa a világűrben lebegő Ádám és a Luciferrel a kertben enyelgő Éva. Átélhető illúziót ad az a mozdulat, ahogyan Lucifer a mellénél fogva ragadja föl a magasba az öntudatlan Ádámot, s az is, ahogyan a kacér asszonyt megrajzolta.
Zichyt minden bizonnyal a Tragédia cselekvésvágyra serkentő pesszimista világ- szemlélete, világképe ragadta meg, ugyanakkor komoly intellektuális és művészi kihívást is jelentett számára a mű képi formába öntése. Közel egy év alatt tizenöt jelenettel készült el, ezeket 1886 őszén a Műcsarnok be is mutatta, s az anyagot a közönség nagy elismeréssel fogadta.
Ekkor írta a korabeli műbíráló: kitűnőbb magyarázója még nem sok akadt költőnek, mint Zichy Madáchnak. Az illusztrációk némelyike egész monumentális kompozíció, történelmi és korjelző nagy vonásokkal. Bátran hozzátehetjük: a Párizstól Moszkváig és Tbilisziig világhíres Zichy Mihály Madách, s később az Arany-balladák illusztrálásával a magyar művészet legjobbjai, legnagyobbjai közé emelkedett már a maga korában.
1887-ben az Athaeneum Kiadó ezekkel a rajzokkal jelentette meg a mű első díszkiadását. Zichy később az anyagot még öt jelenettel kiegészítette, s a következő, 1888-as díszkiadás már ezeket a lapokat is közölte. Aztán ez a díszkiadás jelent meg 1893-ban változatlan formában. Ő maga mindig torzónak, nem befejezettnek emlegette ezt a sorozatát. Bátyjának írt egyik levelében a lecsonkított jelzőt használta a Tragédiához készült képciklusával kapcsolatban. Zichy eredeti szándéka ugyanis az volt, hogy a mű lényegét, eszmei tartalmát, kétpólusú világképét - például Lucifer és Ádám ellentétes világnézete, hit és kétely, bizalom és kiábrándulás - ellentétes képpárokban jelenítse meg. Példaként a római színhez készült illusztrációit említhetjük, amelyek egyikén a hedonizmust, a másikon a keresztény hitet ábrázolja.
Zichy Mihály a korszak és a helyszín megjelenítésében minden részletre figyelt, a szereplőket életszerűen megjelenített szituációba helyezte.
Nemcsak a műcsarnokbeli kiállítás közönsége fogadta lelkesen Zichy szénrajzait, hanem illusztrációs anyagként az olvasóközönség körében is rendkívül népszerűek voltak, és mélyen beivódtak a köztudatba. Ez részben annak köszönhető, hogy Az ember tragédiája díszkiadása nagy példányszámban jelent meg, másrészt annak, hogy Zichy látásmódja felettébb közel állt a drámaköltő szemléletmódjához, és nagyon mélyen átérezte a madáchi gondolatot. Az is összetevője a népszerűségnek, hogy Zichy rendkívül virtuóz rajzoló volt, aki fantasztikus finomsággal és komponálókészséggel adta vissza a jelenetek drámai csúcspontjait. Nagyon érdekes, szinte színpadszerű terekkel dolgozott, s ez annyira meghatározta a Tragédia képi megjelenítését, hogy a 20. század elejéig nem tudtak szabadulni tőle azok a rendezők sem, akik színre vitték a darabot. Zichy rajzaiból kiindulva tervezték meg a színpadképet.
Nagyon nehéz a teljes Zichy-életmű feldolgozása. Különös figura volt Zichy. Egyszerre volt világpolgár és erős nemzeti érzelmekkel megáldott művész. 1849-ben elköltözött Szentpétervárra, ahol először az orosz nagyhercegi udvarban, majd a cári udvarban dolgozott. Eleinte Katalin nagyhercegnő udvarában, majd 1852-től egymás után négy cár - I. Miklós, II. Sándor, III. Sándor és II. Miklós - szolgálatában dolgozott. A cár udvari festőjévé kinevezett Zichy Mihály szorosan kapcsolódott az orosz irodalomhoz is. Számos orosz alkotó, így Lermontov, Gogol és Goncsarov műveihez is készített illusztrációkat.
A festő maga is tudta, ahhoz, hogy valaki jól illusztráló művész lehessen, szeretnie kell az olvasmányt, a könyveket. A tények azt bizonyítják, hogy Zichy Mihály nagy könyvolvasó volt. Leginkább az olyan műveket szerette, amelyek megmozdították művészi képzeletét. Különösen kedvelte a regényes történeteket, a naivan hősies népi mondákat és a filozófiai gondolatmeneteket rejtő cselekményeket.
Az 1870-es években már Párizsban élt, ahonnan gyakran meglátogatta a walesi herceget, akinek szintén dolgozott. A francia fővárosból aztán visszatért Szentpétervárra. Életműve ily módon rendkívül szétszóródott. Vannak alkotásai az Angol Királyi Gyűjteményben, Szentpéterváron az Ermitázsban, az Állami Orosz Múzeumban, Moszkvában pedig a Tretyakov Képtárban. Ezek egy része publikált, másik részük publikálatlan. Ezért nehéz az életmű feldolgozása, bár Magyarországon már az 1930-as évektől foglalkoznak munkásságának értékelésével. Zichy Mihályt a művészettörténeti köztudat a 19. század egyik legjobb rajzművészeként tartja számon.
Zichy fölényes rajztudása, az irodalmat átérző és megjelenítő képessége magával ragadja a mai nézőt is.
.
Az ember tragédiájában Zichy Mihály húsz képe a következő jeleneteket ábrázolja:
Lucifer az Úrral szemben
A Paradicsomban
A Fáraó és a haldokló rabszolga
Lucifer és a Fáraó
Miltiades sorsa
Lucifer köszönti a halottat Rómában
Hippiá szavai
Péter apostol
Tankréd a Patriarha előtt
Isaura búcsúja Tankrédtól
Éva pénzt kér
Danton a nyaktilónál
Keplerné légyottja
A londoni vásár
A gyermeket elszakítják anyjától a Falanszterben
Ádám és Éva a Falanszterben
Ádám az Űrben
Az eszkimó vendége
Ádám a mű végén
Az Úr szava: Küzdj és bízva bízzál
Díszkiadások története:
a) Az ember tragédiája. Drámai költemény. Írta Madách Imre. Zichy Mihály tizenöt képével fénymetszetben. Budapest, 1887, Athenaeum R.T. 229 p., 15 t.
b) Az ember tragédiája. Drámai költemény. Második, öt rézfénymetszettel bővített díszkiadás. Zichy Mihály húsz képével, rézfénymetszetben. Budapest, 1888. Athenaeum R.T. 231 p., 20 t.
c) Az ember tragédiája. Drámai költemény. Harmadik díszkiadás. Zichy Mihály húsz képével rézfénymetszetben. Budapest, 1893. Athenaeum R.T. 231 p., 20 t.
d) További díszkiadások: 4. kiad. 1895; 5. kiad. 1898; 6. kiad. 1905.
.
Az ember tragédiájának díszkiadása itt vásárolható meg 22.800 Ft-ért: [Katt ide]
A Magyar szókincstárat kedvezménnyel lehet megrendelni a következő linken: [Katt ide]
Pesti Gáborral indul és Kiss Gáborral fejeződik be a névsor. A két Gábor között található többek között Szenes Molnár Albert, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter, Czuczor Gergely, O. Nagy Gábor, a szótárírók népes és szorgalmas sora. Mindnyájan azzal a szándékkal fogtak művük készítésébe, hogy pallérozzák a magyar nyelvet. Ha latin-magyar szótárt készítettek, azzal, ha szólásainkat gyűjtötték egybe, ha értelmező vagy szinonimatárat állítottak össze, azzal járultak hozzá gazdagításához.
A hazai nyelvtudomány legújabb nagy vállalkozása a Kiss Gábor főszerkesztésével készült Magyar Szókincstár, mely rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Antonimaszótárként máig egyedüli a hazai kínálatban.
Lenyűgözőek a Magyar Szókincstár számadatai: huszonötezer címszó, nyolcvanezernél több szótári egység, tizennégyezer ellentétpár, 3800 szólás található a kötetben, amely minden eddiginél nagyobb „kínálati tára” nyelvünknek. Mindez egy magánkiadó, a TINTA kiadásában, méghozzá olyan korban, amikor nem szokás hosszú távú befektetéseket vállalni. A szótár nem gyorsan megtérülő árucikk.
Akik jelen voltak a TINTA Kiadó szótárnapján a budai Szent Margit Gimnáziumban, megnézhették a Kiss Gábor szótárgyűjteményéből készült kiállítást is a kezdetektől napjainkig, reményt nyújtva, hogy mindenkor voltak és lesznek, akik a szívükön viselik az anyanyelv ügyét.
Hanthy Kinga
Magyar Nemzet, 1998. november 28. szombat
.
Magyarország vármegyéinek kézi atlasza, megrendelhető [ITT:]
.
A térképeken a székhelyek neve aláhúzással szerepel, a hegyrajzolatokat sraffolással jelezték az alkotók. A vasutakat az állomásaikkal, az úthálózatot, folyókat és csatornákat szintén tartalmazza az Atlasz. A járások elhelyezkedését és beosztását színezéssel jelzi az Atlasz.
.
A vármegyék csoportosítása és közreadása a nagy tájegységek szerint történt az Atlaszban:
.
a)) Duna bal partja; b) Duna jobb partja; c) Duna-Tisza köze; d) Tisza jobb partja; e) Tisza bal partja; f) Tisza-Maros szöge; g) Királyhágón túli terület.
.
Az Atlasz saját korának nyomdetechnikájának és könyvkiadásának csúcsteljesítménye volt. Sajnálatos, hogy ez az Atlasz Magyarország vármegyéinek nemcsak az első összefoglaló térképgyűjteménye volt, hanem egyben az utolsó is, hiszen a történelem közbeszólt.
.
A TINTA Könyvkiadó és a Pytheas Könyvmanufaktúra hosszas digitális előkészítő munka után jelentette meg a Magyarország vármegyéinek kézi atlaszának mását. Az új kiadás előállítása követi az eredeti Atlasz elkészítésnek technikáját, a kötészeti munkálatok aprólékos kézi munkával készültek ma is.
.
A vármegyék térképeit tartalmazó Atlasz lapozgatása rendkívüli élmény, az egyes térképlapok nézegetése valóságos időutazás.
.
Nagy Magyarország átnézeti térképe
Abaúj-Torna vármegye
Alsó-Fehér vármegye (dupla oldal)
Arad vármegye (dupla oldal)
Árva vármegye
Bács-Bodrog vármegye (dupla oldal)
Baranya vármegye (dupla oldal)
Bars vármegye
Békés vármegye
Bereg vármegye (dupla oldal)
Beszterce-Naszód vármegye
Bihar vármegye (dupla oldal)
Borsod vármegye
Brassó vármegye (dupla oldal)
Csanád vármegye
Csík vármegye
Csongrád vármegye
Esztergom vármegye
Fejér vármegye
Fiume
Fogaras vármegye
Gömör és Kishont vármegye
Győr vármegye
Hajdú vármegye
Háromszék vármegye (dupla oldal)
Heves vármegye
Hont vármegye
Hunyad vármegye (dupla oldal)
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kis-Küküllő vármegye
Kolozs vármegye (dupla oldal)
Komárom vármegye
Krassó-Szörény vármegye (dupla oldal)
Liptó vármegye
Máramaros vármegye (dupla oldal)
Maros-Torda vármegye
Moson vármegye
Nagy-Küküllő vármegye (dupla oldal)
Nógrád vármegye
Nyitra vármegye (dupla oldal)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (dupla oldal)
Pozsony vármegye (dupla oldal)
Sáros vármegye (dupla oldal)
Somogy vármegye (dupla oldal)
Sopron vármegye
Szabolcs vármegye (dupla oldal)
Szatmár vármegye (dupla oldal)
Szeben vármegye
Szepes vármegye
Szilágy vármegye
Szolnok-Doboka vármegye (dupla oldal)
Temes vármegye (dupla oldal)
Tolna vármegye
Torda-Aranyos vármegye
Torontál vármegye (dupla oldal)
Trencsén vármegye (dupla oldal)
Turóc vármegye
Udvarhely vármegye
Ugocsa vármegye
Ung vármegye (dupla oldal)
Vas vármegye (dupla oldal)
Veszprém vármegye
Zala vármegye (dupla oldal)
Zemplén vármegye (dupla oldal)
Zólyom vármegye
Fiume térképe
.
Tartalma: 65 térkép, a vármegyék térképe, Magyarország átfogó térképe és Fiume térképe
Szerkesztő: Tervezte és rajzolta: Kogutowicz Manó
Oldalszám: 65
Kötés típusa: keménytáblás
Formátum: 26,5 x 32,5 cm
Gyártó: Tinta Könyvkiadó, Pytheas Könyvmanufaktúra
ISBN: 9789634093817
Tömeg: 1,85 kg/db
Hiteles szólás- és közmondásszótárak most nagy kedvezménnyel
.
O. Nagy Gábor, a méltán neves közmondáskutató találóan nevezte a szólásokat, közmondásokat "nyelvünk virágainak". Ezekkel színesíthetjük beszédünket, és illik minél többet ismernünk és használnunk ebből a gazdag virágoskertből. A TINTA Könyvkiadó élen jár a szólások, közmondások gyűjtésében és szótárba foglalásukkal. Most öt klasszikus szólás- és közmondásszótárt kínál a TINTA Könyvkiadó hihetetlenül nagy kedvezménnyel.
Az alábbi linken megtekinthetők a most kedvezményesen vásárolhatók meg az autentikus szólás- és közmondásszótárak.
.
Nyelvünk virágai - TINTA Könyvkiadó Webáruház
Nyelvünk virágai a közmondások - közmondásszótárak hihetetlen kedvezménnyel most [ITT:]
.
1. Csefkó Gyula: Szállóigék, szólásmódok - Tanulmányok szóláskészletünk köréből
2. Kiss Gábor, Balázsi József Attila: Egy fa nem erdő - 3700 népies szólás, közmondás és helyzetmondat Csűry Bálint Szamosháti szótárából
3. Kovács Pál: Jeles mondások - 3500 régi közmondás és példabeszéd az 1794-ben megjelent szótárból
4. Almássy János: Magyar közmondások gyűjteménye - Több mint hatezer közmondás százötven témakörben
5. Balázsi József Attila: Szólásbúvárlatok - Állandósult szókapcsolataink, közmondásaink idegen nyelvi párhuzamokkal
.
Érdeklődni telefonon is lehet a (+36 1) 371 05 01 számon
E-szótárak
topszotar.hu
